Stasi ügynökök figyelnek a mozikban

Korábban

Félezer Stasi-ügynök kémkedett Lengyelországban

Stasi-vádak a Stasi-múltat vizsgáló német hatóság ellen

Meghalt az arc nélküli ember

Az NDK mindennapjait bemutató múzeum nyílt Berlinben

Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.



Florian Henckel von Donnersmarck rendező-forgatókönyvíró csaknem négy éves intenzív kutatómunka után készült el a forgatókönyvvel. A szakirodalom elmélyült olvasása mellett a szerző számos beszélgetést folytatott szemtanúkkal, egykori Stasi-alkalmazottakkal és áldozataikkal. A történelmi vonatkozásokat illetően olyan elismert nevek segítették szakértőként és tanácsadóként Henckel von Donnersmarck rendezőt, mint Manfred Wilke professzor, a Német Szocialista Egységpárt múltját kutató bizottság elnöke; Jörg Drieselmann, a Normannenstrassén muködő kutatóintézet és emlékközpont vezetője; Wolfgang Schmidt egykori Stasi ezredes vagy Bert Neumann, a berlini Volksbühne vezető díszlettervezője. A stábnak több olyan tagja volt, aki az NDK-ban élt, így személyes tapasztalataival is hozzájárulhatott a film hitelességéhez.

A Német Szocialista Egységpárt - Sozialistische Einheitspartei Deutschlands (SED) - a marxista-leninista világnézeten és az osztályharc elméletén alapult. A párt elvárta "népétől," hogy teljesítse és kövesse programjait, terveit, direktíváit és tartsa magát a többek között a politikai büntetőjogban lefektetett szigorú korlátozásokhoz. Az emberi személyiséget sem kímélő, elméletileg alátámasztott hadjárata során az Állambiztonsági Minisztérium (Ministerium für Staatssicherheit, MfS), a Stasi ellenségnek és gyűlölete tárgyának tekintette azokat, akiket kihallgatott, megfigyelt és üldözött.

A szigorúan ellenőrzött NDK-ban a Stasi 91 ezer alkalmazottja közül 13 ezren irányították a "nem hivatalos alkalmazottak" mintegy 170 ezer fős seregét, amely arra volt hivatott, hogy a párt  terve értelmében totális megfigyelés alá helyezze az egész társadalmat.

A letartóztatás már önmagában is bizonyíték volt arra, hogy ellenséggel vagy ellenséges, gyanús "elemmel" állnak szemben. A Stasi úgy értelmezte a párt programját mint aktív és fenyegető beavatkozást mások életébe, amelynek célja az emberek radikális megváltoztatása, hogy megfeleljenek a párt elvárásainak.  A Stasi központja a berlini Hohenschönhausenben volt; a fiatal kihallgatótiszteket a Potsdam-Eiche-i főiskolán képezték ki. Az "operatív művelet" (Operativer Vorgang, OV) kifejezés azt jelentette, hogy a Stasi a legmagasabb szintű konspirációs megfigyelés alá vonta a gyanús személyeket. Az állambiztonság 1976-os hivatalos nyelvezete az OV megelőző jellegét hangsúlyozta.

A két évvel büntethető "rendszerellenesség" körébe sorolták például a "tiltott határátlépést"  (NDK BTK §213). Már a szökés tervezése és kísérlete is büntethető volt. A két Németország közti határok és a berlini fal megerősítése után nyugati ügynökök próbáltak segíteni a menekülni vágyóknak, de az NDK ezt a tevékenységet is büntette: aki részt vett egy keletnémet állampolgár "külföldre" juttatásában, azt nyolc évig terjedő szabadságvesztés fenyegette.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek