110 éve ünnepelték a magyar honfoglalás millenniumát

A kiegyezési folyamat csúcspontja

Az Akadémia szakvéleménye a honfoglalást 888-900 közé tette, az ünnepségek időpontjáról a kormány döntött. Az 1892. évi II. törvénycikk 1895-re írta elő budapesti országos nemzeti kiállítás megrendezését, ám 1893-ra kiderült: a tervezett munkákat nem lehet addig befejezni, így egy évvel elhalasztották a honfoglalás évfordulójának megünneplését.

A Hősök tere 1896-ban

Apponyi Albert 1895 végén kérte a pártokat: ezen időre függesszék fel a politikai harcot. A millenniumot sorsfordító történelmi eseményként iktatták törvénybe 1896. április 21-én, megemlítve "a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó műveket": emlékművet a budapesti Andrássy út végén; emlékoszlopot hét ponton (Pusztaszeren, Munkácson, Pannonhalmán, a nyitrai Zobor-hegyen, Dévényben, a brassói Cenk-hegyen és Zimonyban); a Mátyás templom melletti Szent István-szobrot; a Szépművészeti Múzeum épületét és 400 népiskolát - minderre 5,2 millió forintot adott a költségvetés. I. Ferenc József és Erzsébet királyné 1896. május 2-án nyitotta meg a városligeti kiállítást, az itteni épületek költsége 4,6 millió forint volt. A király 13 látogatása emelte az ünnep fényét, ezek során egyebek közt egy ezüst díszszegecset helyezett el a nevét viselő (ma: Szabadság) hídon, s megelégedve nyugtázta az új palotát a Várhegyen.

A földalatti felavatása

A millenniumi ünnepségsorozat a kiegyezési folyamat csúcspontja volt, a tíz évvel előbb megindult tervezés révén több nagy beruházás ekkorra készült el. Mindaz, amit a millennium eredményének tart az utókor, az ünnep nélkül is létrejött volna - ma mégis azt idézi. A reprezentáció része volt a Mátyás-templom megújítása, a Halászbástya, az Országház, a Kúria, az Iparművészeti Múzeum, a Vígszínház, a Feszty-körkép, míg a vásárcsarnokok, a Nagykörút, a kontinens első földalatti vasútja, az új Duna-híd felépítése a hétköznapi élet fejlődését mutatva emelte az ünnep fényét. A Vaskapu csatornát Ferenc József 1896. szeptember 27-én a szerb és román királlyal közösen avatta fel.

Amíg a történeti tárlat a pesti Vajdahunyad várban ezer évet tekintett át, addig a városligeti kiállítás a jelent mutatta be. A 118 ezer négyzetméternyi pavilonban 21 ezer gyáros, iparos, kereskedő, vendéglátó, állami és közjóléti szervezet mutatkozott be. A kiállítást május 2. és november 3. közt 5,8 millióan, a lakosság majd harmada kereste fel az utazási kedvezmények révén. A legnépszerűbb az Ősbudavár szórakozóhely volt, Budapest pavilonja a város makettjével és Benczúr Gyula Budavár visszavétele című festményével ékeskedett. Az ország tájait, néprajzát skanzenszerű építmények, viaszfigurák mutatták be.

1. A kiegyezési folyamat csúcspontja
2. Ünnepségek a vihar árnyékában