Meghal Mihailich Győző Kossuth-díjas mérnök

2004. szeptember 13. 12:06

Temesrékason született 1877. október 14-én. 1899-ben szerzett általános mérnöki oklevelet. 1916-ban kapta meg a rendkívüli tanári, 1930-ban a nyilvános rendes tanári kinevezését a budapesti műegyetemen. Ekkor lett a II. sz. hídépítési tanszék professzora, majd 1957-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette azt. Az 1942-43-as, illetve az 1949-50-es tanévben az egyetem rektora volt. 1948-ban Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. Az MTA 1949-ben rendes tagjává választotta. Főként hídépítéssel foglalkozott. Ő tervezte a temesvári Ligeti úti hidat, a szolnoki közúti Tisza-hidat, valamint az ő tervei szerint szélesítették ki az 1930-as években a budapesti Margit hidat. Az 1950-ben újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományos Osztályának első vezetője, az Akadémia Építéstudományi Bizottságának elnöke volt. Az 1940-ben indított Mérnök Továbbképző Intézet alapítóját és első igazgatóját tiszteli személyében. Elméleti és gyakorlati munkájának eredményeit a magyarországi és a nemzetközi szaksajtóban ismertette. Vasbetonszerkezetek című könyve - átdolgozva - a mérnökképzés hasznos segédkönyve. Budapesten érte a halál.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején