Meghal Fernandel francia szinész

2004. szeptember 13. 12:06

Fernand Contandin Marseille-en született 1903. május 8-án. Bankalkalmazott, majd kávéházi énekes volt szülővárosában. 1928-ban Párizsba költözött, operettszerepeket játszott. Filmszerepben 1930-ban tűnt föl. Népszerű vásári és kabaréhumort szelídített olykor magasrendű komikummá, alaposan kihasználva mulatságos testi adottságait, mindenekelőtt nem átlagos fejformáját. Egész pályáján magában hordozta a szűkebb hazája kisembereire jellemző, provence-i egyszerűséget, furfangosságot és bensőséges közvetlenséget. Haláláig másfélszáz filmet forgattak vele, javarészt vígjátékot, amely műfajnak egy időben koronázatlan királya volt hazájában, s nevetett rajta a fél világ. Első nagy sikere az 1953-ban készült Első számú közellenség volt. Hat szerepet játszott egyszerre az Ötlábú birkában (1954), gengszterek közé keveredett kisembert alakított A nagyfőnökben (1959). Öt filmből álló, nevezetes Don Camillo sorozata az egész világon népszerűvé tette. Legsikeresebb filmjeit Magyarországon is bemutatták.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán