Megtalálták a legrégebbi Skandináviában készült karavellát
2025. február 26. 11:20 Múlt-kor
A Stockholmtól mintegy 40 kilométerre délre fekvő Södertörn keleti partján, a Häringe és Landfjärden környéki vizekben talált hajóroncsról kiderült, hogy a Balti-tenger térségének legrégebbi karavellás hajója.

A kép illusztráció. A Vasa kicsinyített modellje hátul az eredeti hajóval. (Wikipédia / Karolina Kristensson / SMM / CC BY-SA 4.0)
Korábban
A Vrak Múzeum tengeri kutatásra specializálódott régészei által felfedezett faanyagminták alapján a hajó építését a 15. század második felére datálják. Valószínűleg jóval a Gribshunden dán királyi hadihajó megépítése előtt készíthették, melyet 1482-ben Hollandiában szerltek össze, nem pedig a Balti-tenger térségében.
Titkok a mélységben
Már a 19. század elején ismert volt, hogy több hajóroncs található a helyszínen. Egyes kutatók úgy gondolták hogy ezek viking hajók, amelyek olyan tegneri csatában süllyedtek el, melyben Szent Olaf, Norvégia későbbi királya még tizenéves korában részt vett.
A Snorri Sturlason által a 13. században írt Olaf király története című izlandi saga szerint Olaf mostohaapja, Sigurd Syr legyőzte Sote viking törzsfőt egy bizonyos „Soteskärnnél”. A legendás Soteskär helyét nem jegyezték fel, de a 19. század eleji romantikus írók a mai Södertörnhöz kapcsolták. Így alakult ki az a népi hiedelem, hogy a környéken található hajóroncsok Sigurd és Sote tengeri csatájában süllyedtek el.
Anders Franzén amatőr tengeri régész az 1950-es években viszgálta meg a roncsokat, és megállapította, hogy azok valóban viking hajók, mivel méreteik pontosan megegyeznek az Oslóban található vízi járművekkel. A norvég sajtóban olyan hírek kaptak szárnyra, hogy Szent Olaf legendás sárkányhajóit kiemelik a tengerből és visszaadják Norvégiának.

Szent Olaf hajói?
Nyilvánvalóan ez soha nem történt meg. 2023-ban a régészek úgy döntöttek, hogy megoldják rejtélyt. Modern technológia segítségével fényképezték a hajóroncsokat, majd részletes dokumentéciót készítettek.
Az általuk vett minták alapján megállapították, hogy egyik hajó sem a viking korból származik. A dendrokronológiai elemzésnek köszönhetően teljesen világos volt, hogy a hajók anyagául szolgáló fákat legkésőbb a 15. század második felében (1460-ban vagy 1480-ban) vágták ki. A Lund Egyetem szakértőinek köszönhetően azt is sikerült meghatározni, hogy a fák a dél-svédországi Möre vagy Blekinge tartományban nőttek.
A The History Blog cikkje alapján.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20
- Megtalálták a legrégebbi Skandináviában készült karavellát 11:20
- Szürke eminenciások – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma 10:20
- Legenda, bosszú és félreértés övezte az aranyváros keresését 10:01
- Munkaruhából vált mindennapos viseletté a Levi Strauss által megálmodott farmer 09:05
- DNS tárja fel a Rómát rettegésben tartó hunok rejtélyes eredetét tegnap