2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Vita az inka múmiák sorsáról

2005. szeptember 26. 10:00

Hat évvel ezelőtt három inka kisgyerek jégbefagyott múmiája került felszínre 22000 láb magasságban, az argentín-chliei határvonalon magasodó Llullaillaco hegycsúcsán. Sorsuk azóta is bizonytalan. Népnevelő célzatú kiállítási `tárgy` lesz belőlük, vagy rejtve maradnak a nagyközönség számára?

Korábban


Azonosították az Andokban talált múmiákat

Johan Reinhard amerikai antropológus 1980-ban kezdte kutatni az Andok spanyolok előtti korszakának szentélyeit. Ő találta meg a Juanitának elnevezett kislány múmiáját, akit 500 évvel ezelőtt áldoztak fel a perui Ampato vulkán tetején, majd 1999-ben a 6.739 méter magas argentínai Cerro Llullaillacon további három múmiára bukkant. Az egyik közülük egy 14 év körüli kislányé volt.

Fosztogatók a perui romvárosban
Kibogozták az inka csomóírást
Az inka hódítás előtti Ecuadorról nyílt kiállítás
Inka múmia lehetett Munch Sikolyának mintája
Inka múmiák: egy elveszett birodalom titkai
Tízéves terv készült a Machu Picchu megóvására
A három inka kisgyerek - feltételezhetően egy ötszáz évvel ezelőtti emberáldozás 6 és 15 év közötti elszenvedői - a valaha talált legépebben maradt emberi maradványok közé tartoznak. "Arcvonásaik tiszták, izmaik szilárdak. A fagyott vér magmaradt az ereikben és színes ruháik, amelyeket haláluk napján viseltek, sértetlenek maradtak" - számol be a The Washington Post szeptember 20-i számában az Argentínában a napokban is zajló történelmi csatározásokról. Erőszakos halálnak a kutatók semmi nyomát nem találták. Elképzeléseik szerint egy, az ősi hegyi isteneknek szánt áldozati ajándékként, az inkáknál megszokott módon, egy szakrális temetési szertartás keretében egyszerűen hagyták megfagyni őket.

Argentin tisztviselők egy része azt reméli, hogy a közeljövőben múzeumi kiállításon mutathatják be az épen maradt testeket. Ellenzőik azonban szép számmal akadnak. Vegyes érzelmekkel közelítik meg a témát a különböző dél-amerikai tudóskörök tagjai. A legnagyobb argentin szervezet, az Argentínai Bennszülött Egyesület szószólói hevesen támadják az ötletet, hogy emberi maradványokat tárjanak a kíváncsiskodó nagyközönség elé. Szerintük ez gyalázat lenne egykori rokonaikkal szemben, akik ráadásul mindennek kinéznek, csak ősinek nem. "Azt a vágyat, hogy megmutassák őket, a lehető legrosszabb dolognak tartjuk, hiszen ennek során egy spirituális dolog kereskedelmivé válik" "Ezek a gyerekek erőszakosan lettek elhozva szent nyughelyükről és mi ezt úgy tekintjük, mint támadást saját népünk ellen" - fogalmaz Rogelio Guamuco, a szervezet elnöke. Az egyesület már megbízta ügyvédeit a feladattal, hogy mozgassanak meg minden követ a kiállítás megnyitásának megakadályozása érdekében. Johann Reinhard, a leletek felfedezője egyelőre szintén az ő véleményüket osztja, mondván, egy tülekedős bemutató örök károkat is okozhat a múmiákban.

A rivális buenos airesi múzeum munkatársai, akik az északi Salta település egyik felújított viktoriánus épületébe álmodták meg a tárlatot, elutasítják a vádat, miszerint a kiállítás morbid lenne. Minden kritika ellenére már hozzá is fogtak a megnyitó előkészületeihez. Céljuk, hogy a 3 dolláros belépő fejében a látogatók "eredeti" környezetükben találkozhassanak a múmiákkal és a mellettük talált tárgyi emlékekkel. Rekonstruálni szeretnék tehát a magashegyi levegő összetételét is: 45 %-os páratartalom, kevés oxigén, éppen csak pislákoló fény és zord hideg. "Hogy helyes dolog volt -e elhozni a múmiákat a hegyről vagy sem, nem tudom" - mondja Gabriel Miremont, a múzeum igazgatója. "De most már a mieink, tehát választhatunk: otthagyjuk őket a laboratóriumban egy kis csoport tudóssal, vagy megosztjuk a társadalommal. Szerintem sokkal demokratikusabb, ha mindenkinek megadjuk a lehetőséget, hogy megnézzék."

Reinhard és a múmia

Reinhard aggodalmát fejezte ki az ez évi, november 19-i - szerinte elhamarkodott - megnyitás miatt. Hiszen, hogy csak egy példát említsünk, óriási felelősség már az is, hogy az üvegablak, amely a tervek szerint átlátszó éket ver majd a látogatók és a félezer éves múmiák közé, tökéletesen pontosan zárjon. Elég egyetlen apró rés a sietség eredményeképpen, ahol a levegő és így a szennyeződés beszivároghat, s máris felbecsülhetetlen értékű károk keletkezhetnek.

A feloldhatatlannak tűnő vitának azonban nem csak erkölcsi vonatkozása van. Az sem egészen tisztázott kérdés, hogy a gyerekek egykor hol éltek, mielőtt nekivágtak a meredek hegycsúcsnak. Ez újabb bonyodalmat jelent, hiszen nagyon is fontos lenne minden kétséget kizáróan meghatározni, hogy melyik mai, ott élő népcsoport követelheti magának az etnikai azonosságot. Nem minden helyi kultúra tartja ugyanis érinthetetlennek az áldozati halottakat. Reinhard fentebb idézett aggályai sem jelentik azt, hogy ő etnikai, vagy erkölcsi alapon ellenezné a kiállítást.

"A múmiák megnézése segítheti az embereket abban, hogy mélyebb kapcsolatba kerüljenek olyan kultúrákkal, amelyeket addig nem fedeztek fel és ezeknek az erős [érzelmi] kötődéseknek mérhetetlen nagy oktatási értéke lehet" - vallja a kutató, felfedező, akinek nevéhez már számos korábbi lelet megtalálása és nyilvánosságra hozatala fűződik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár