A kéznél lévő idegen: Antiszemita előítéletek a mai Magyarországon

A kommunista rendszer bukása után Magyarországon is megjelent a nyílt antiszemitizmus. Voltak, akik úgy vélték, hogy mindez csak a szólásszabadság intézményesítésének kellemetlen következménye: most nyíltabban jutnak kifejezésre a korábban is meglévő, de lappangó antiszemita nézetek és ideológiák. Mások viszont megdöbbenéssel fogadták a fejleményeket: attól tartottak, hogy a rendszerváltozás okozta megrázkódtatások újra életre keltették, felerősítették a korábbi évtizedek során halványulni látszott zsidóellenes előítéleteket.

Valóban sok minden hangzik el ma az utcán, jelenik meg a házfalakon, újságokban, ami félelmet kelthet és kelt. De jogosak-e ezek a félelmek? Riasztó mértékű-e máris a zsidóellenesség a mai Magyarországon?

Kovács András augusztus végén megjelenő új könyve a magyarországi zsidóellenes előítéletek alakulását vizsgálja az elmúlt másfél évtizedben végzett szociológiai kutatások adatainak alapján. Az elemzés képet rajzol a zsidóellenes előítéletek gyakoriságáról, intenzitásáról, tartalmáról, kiváltó okairól és az előítéletes csoportokról. A különböző időpontokban keletkezett adatsorok összevetése során mindenekelőtt arra a kérdésre keres választ, hogy az előítéletesség változásai mögött kirajzolódnak-e az antiszemitizmus politizálódásának tendenciái, és azonosítható-e egy olyan számottevő csoport a mai magyar társadalomban, amely fogékony a politikai antiszemitizmus ideológiájára.

A Szombat honlapján a könyv utolsó, összefoglaló fejezetét adta közre >>>