Ceres és Fortuna istennők vigyáztak Róma gigantikus kikötőjére
2021. október 18. 15:27 Múlt-kor
Korábban
Látványos fejlődés
Bár a közel 900 ezer négyzetméteres kikötőmedence még manapság is tekintélyes méretűnek számítana, nagysága bizonyos szempontból hátrányt is jelentett. A hajók ugyanis rossz időjárási viszonyok között – a megerősített gátak ellenére – nagy veszélynek voltak kitéve. Már két évvel a kikötő hivatalos megnyitása előtt, Kr. u. 62-ben 200 hajó veszett oda egy viharban.
Valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy a „nagy építő” Traianus császár Kr. u. 100 körül egy teljesen új, a régi mögött felépítendő kikötő létrehozása mellett döntött. Bár csak feleakkora volt, mint Claudiusé, sokkal nagyobb védelmet nyújtott a hajóknak.
Az új kikötő rakpartjai mentén gomba módra nőttek ki a földből a viskók, de a rómaiak buzgón építkeztek magában Ostia városában is, melynek lakossága a 3. században 50 ezerről 75 ezer főre nőtt. A régi építményeket lebontották, helyükre újakat emeltek, amelyek között színházak, fürdők és 20 férőhelyes, nyilvános illemhelyek is helyet kaptak.
A városok, amelyekkel Ostia kereskedett, telephelyeket hoztak létre a városban, az átutazó vendégek és tengerészek számára pedig hotelek és kocsmák nyíltak, amelyek törzsvendégeik miatt veszélyes helyeknek számítottak. „Látod, ’mint hever kiöntött itallal a bérgyilkos, körülötte tengerészek, szökött rabszolgák, tolvajok, bakók és koporsókészítők.” – írja Iuvenalis, a római szatíraköltő egy dezertált, lezüllött katonatisztről, akire egy hírhedt ostiai kocsmában találtak rá.
Ostiában a búza és egyéb áruk tárolására hatalmas raktárakat is építettek, amelyek közül az egyik még ma is áll. Az építkezési láz tetőpontját Hadrianus uralkodása alatt, Kr.u. 117 és 138 között érte el, amikor összesen 137 ezer négyzetméter nagyságú felület épült. Az összehasonlítás kedvéért: ezen a területen ma több mint ezer családi ház férne el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap