Cementként szilárdult meg Pompeji lakóinak tüdejében a forró hamu

A kegyelemdöfés (augusztus 25., 08.00)

A hamuoszlop, amelyet a Vezúv lövellt ki magából, hirtelen összeomlott és egy minden korábbinál nagyobb és erősebb lavinává vált, amely szédítő sebességgel hömpölygött le a hegyoldalon, egyenesen Pompeji felé. Az izzó hamu a házakba tört ajtón, ablakon, réseken és lyukakon át, és megölte a hátramaradottakat.

A herculaneumiakkal ellentétben a pompejiek nem hirtelen vesztették életüket, a legtöbbnek még jutott egy pár lélegzetvétel, mielőtt meghalt. Az első légvétellel forró hamut és gázokat szívtak be, miáltal tüdejük párával telt meg.

A második lélegzet még több hamut juttatott a szervezetükbe, ami a nedvességgel összeállva cementként rakódott le a tüdőkben és a légcsövekben. A harmadik légvétellel ez a cementréteg megvastagodott. Az áldozatok levegő után kapkodtak, végül megfulladtak.

Gaius Julius házában a lakók épp aludni próbáltak egy keveset. A kereskedő unokaöccse és annak állapotos felesége egy sarokban, egymás mellett feküdt. Mikor a lavina végigörvénylett az utcákon, ők tizenketten már sehova nem mehettek.

Az összes ajtó és ablak eltorlaszolódott és a ház legelső része összedőlt. Az emberek egyenként fulladtak meg az izzóan forró hamufelhőben. Végül a ház hátsó része is leomlott és az áldozatokat hamu- és kőréteg temette maga alá. Csak majd’ 1850 évvel később – 1913 januárjában – kerültek újra napvilágra a ház lakói.

Stabiaeben idősebb Plinius admirális a tengerhez sétált, hogy megnézze, vajon lecsillapodott-e az már annyira, hogy vitorlát bonthassanak. A tenger azonban még mindig háborgott és Plinius azt kérte szolgáitól, hogy egy szőnyeget terítsenek a földre, hogy egy kicsit lepihenhessen.

Ekkor a levegőt maró kéngőz járta át, ahogy a lavina szétterjedt; veszélyeztetve mindent, ami élt az öböl középső részén. Plinius barátai gyorsan menekülőre fogták, és két szolgával hátrahagyták őt a parton. Ezek segítségével az öreg keservesen feltápászkodott, de szinte rögtön újra össze is esett.

Mikor a napfény két nap múlva újból visszatért, teljes épségben találták meg a holttestet. „Úgy tűnt, mintha csak aludna”- írta Plinius nagybátyja haláláról az egyik barátja elbeszélése alapján.

Az ifjú író maga túlélte a katasztrófát. 25 évvel később papírra vetette a történteket, mellyel az egyetlen szemtanúi beszámolót adta a világnak.

1. Megmozdul a föld
2. Eső hamuból és kőből (augusztus 24., 13.00)
3. A menekülő emberek (augusztus 24., 17.00)
4. A beomlott tetők (augusztus 24., 19.00)
5. Már nincs menekvés (augusztus 25., 01.00)
6. Misenum sem menekülhet (augusztus 25., 06.30)
7. A kegyelemdöfés (augusztus 25., 08.00)
8. Az elfeledett Pompeji

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• Mit keresett a Szent Korona Amerikában?
• Kádár Jánossal is találkozott Fidel Castro jobbkeze, „Commandante” Che Guevara
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
• Mozgalmas szerelem: Kádár János és az ő Piroskája