2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Cementként szilárdult meg Pompeji lakóinak tüdejében a forró hamu

2020. május 31. 08:39 Niel-Peter Granzow Busch

Már nincs menekvés (augusztus 25., 01.00)

Éjjel 1 órakor a közeli Herculaneumot elérte az első hamulavina, amelyet még öt másik követett. Bár az eltérő szélirány miatt ez a Pompejitől északnyugatra fekvő városka eddig védve maradt a hamu- és kőesőtől, egy egy órán keresztül tartó földrengés miatt már számos polgár elmenekült innen.

Emberek százai töltötték az éjszakát a parton abban reménykedve, hogy a tenger felől segítség érkezik. Aki ébren volt, egy hatalmas tűzfolyamot látott a hegyoldalról leömleni.

A Vezúv fölé magasodó hamu- és kőoszlop összeomlott, és a hegyről kb. 100 km/órás sebességgel hatalmas, forró hamuból, izzó törmelékből és mérgező gázokból álló, közel 800 Celsius fokos hőmérsékletű lavina zúdult le.

Senki sem menekülhetett a vörösen izzó áramlat elől, amely 3-4 perccel később átcsapott Herculaneum kapuin, és a város utcáin keresztül a partra menekült emberek felé hömpölygött.

A régészek kb. 300 áldozatot találtak Herculaneum tengerpartján - legtöbbjük a csónakházakban keresett menedéket. A feltárt csontvázak arról tanúskodnak, hogy ezek az emberek – a pompejiektől eltérően – nem fulladás, hanem a mérhetetlen forróság miatt vesztették életüket.

Az egyik áldozatot egy római közkatonaként azonosítottak a régészek. A csontváz vizsgálata megmutatta, hogy a lavina nyomása alatt testének összes csontja összetört – beleértve a belsőfül apró csontocskáit is. Még a katonánál lévő ezüst- és bronzérmék is megolvadtak az intenzív hőségtől.

A csónakházakban megbújt emberek hallották a lavina dübörgését, ahogy az eltörölte városukat a föld színéről. Egyesek kinéztek az ajtókon, a többség viszont inkább rettegve fordította el fejét, mikor a lavina betört és elborította őket.

Az áldozatok között egy kamaszlányt is találtak a régészek, szorosan mellette egy csecsemővel, akit védelmezni próbált.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Bár Pompeji lakossága még a Vezúv kitörésének napja előtti éjszakán tapasztalta a vészjósló előjeleket, nem tulajdonítottak nekik különösebb jelentőséget. Vesztükre.A megmaradt romokból is látszódik, hogy a pompejiek nagyon sok pénzt költöttek lakókörnyezetükre. A városlakók otthonaikba zárkózva próbálták meg átvészelni a hátborzongató katasztrófát. Nem sejtették, hogy a mérges gáz és a hamu oda is beszivárog.A Vezúvból kitörő 9 milliárd tonna vulkanikus anyag szétszóródott a Nápolyi-öböl területén, Pompejit 4 méteres törmelék temette be, a régészek 1150 áldozatot találtak meg, többüket konzerválta a vulkáni hamu.A város megmentésére a császár, Titus külön sereget küldött, bár katonái hamar felismerték: az esetleges túlélők felkutatása teljesen hiábavaló.
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár