Barakkba zárva – életre ítélve

A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve keretében megvalósuló, a Fővám téri aluljáróban található, Barakkba zárva – életre ítélve című kiállítás közel 800 ezer magyar tragédiáját idézi meg. Közülük sokan soha nem tértek vissza a szovjet kényszermunkatáborok embertelen poklából. Nekik állít emléket a február 24-től március 10-ig látható köztéri kiállítás.

A korabeli viszonyokat idéző barakk belsejében látható archív felvételeken és az egykori rabok mai fotóin, élettörténetük egy rövid szegletének bemutatásán keresztül emlékeznek azokra az emberekre, akik nem térhettek haza, és azokra, akik túlélték a túlélhetetlent. Akik saját sorsukkal, helytállásukkal, életükkel mutatnak példát az utókor számára.

A megnyitón Bognár Szilvia énekesnő dalai után Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédében modernkori rabszolgaságnak nevezte a Szovjetunióba hurcolt kényszermunkásokat dolgoztató, egykori munkatáborok létét. Hangsúlyozta, hogy az ott elhunytakra és a hazatértekre emlékező kiállítás eltér az eddig megszokottaktól. „Eddig az emberek mentek be a múzeumba, most maga a történelem jön ki az emberekhez”. Kiemelte, hogy az aluljáróba érkezők számára az installációk egyfajta kontrasztot közvetítenek: nem pusztán a szenvedést és az elhurcoltak megaláztatását mutatják be, hanem azt is, ahogyan az élet győzedelmeskedett. „Ezek az emberek túlélték Sztálint és a Szovjetuniót, az élet győzött” – fogalmazta meg gondolatait.

A megnyitón két egykori kényszermunkatábort megjárt magyar fogoly is jelen volt. Az installáción látható különleges képeken egyik oldalról nézve a korabeli fotókat, míg a másik oldalról szemlélve a túlélők mai fotóit lehet megtekinteni. Az egyes fényképek alatt egy szám látható, amely az adott túlélő munkatáborokban eltöltött napok számát jelenti. Ezek alatt egy-egy rövid leírás olvasható.

Íme az egyik különösen kifejező: „A földalatti bányászmunkában az volt a jó, hogy mindig csak -10 °C volt” – mesélte Fekete Iván azokról az évekről. Miközben a tárnákban dolgoztak, az egyik kirobbantott jégtömbben egy nagy, fagyott halat találtak. A szovjet illetékesek szakértőt hívattak a becslésük szerint sok ezer éves lelethez. Mire a régész odaért, az éhes rabok tüzet raktak, megfőzték és megették a halat. A kutatók már csak a gerincét tudták elvinni.

A kiállítás az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a GULAG Emlékbizottság kezdeményezésére, a Múlt-kor Történelmi Magazin által összegyűjtött képanyagot felhasználva jött létre.

A szovjet kényszermunkatáborok borzalmairól ide és ide kattintva olvashat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban