Aznap: 1914. július 28.

„A magyar szemészek nem mennek Pétervárra”

A Pesti Napló rövidhíre:
„Mint tudjuk, augusztus 10-ikén nyílik meg Péterváron a nemzetközi szemészi kongresszus, melyre a magyar orvosokat is meghívták. Magyarországból számosán szándékoztak részt venni a kongresszuson, most azonban elhatározták, hogy nem fognak elmenni Pétervárra.”

„Az orosz munkásforradalom”

A Pesti Hírlap híre:
„A pétervári munkászavargások méreteiről alig van fogalma a világnak, mert az orosz kormány gondosan ügyel arra, hogy hírek ne kerüljenek ki külföldre. Azt azonban nem tudták megakadályozni, hogy a borzalmakról magánlevelekből ne tudhasson meg valamit a világ s így mégis sejthető, hogy mi történhet az orosz fővárosban. A sztrájkmozgalom főleg a narvai és moszkvai kapuk között lévő részen zajlott le és ismétlődik meg mindennap, ahol tudniillik a nagyipar gócpontja van és gyárak és munkásházak is találhatók. A mostani sztrájknak politikai okai vannak és nagyon emlékeztet az 1905-iki munkászavargásokra, amikor szintén a gyárak és a külvárosok proletárjai vették hatalmukba a várost.”

„Ezúttal a munkászavargásoknak teljesen forradalmi jellegük van. Véres összeütközések folytak le, a zendülők barrikádokat emeltek, gyújtogattak éa raboltak s a kozákok soha olyan vérengzést nem vittek még végbe, mint most. Se szeri se száma a halálosan megsebesült és megölt rendőröknek. A nagyobb rendőrcsapatokat a munkások revolver- és puskatüzeléssel űzték el a barrikádok alól. Külön, de még kegyetlenebbül működtek a huligánok, a pétervári lakosság söpredéke, amely irgalmatlanul legyilkolt és kirabolt mindenkit, aki a kezei közé került. A munkások a lisztkereskedésekből hoztak ki liszttel tömött zsákokat és a mögé bújva lövöldöztek a kozákokra. Egy-egy ilyen ostrom fél óráig is eltartott és rendesen lovas-kozák rohammal fejeződött be. A sztrájkforradalom nap-nap után kiújul és rendkívül sok gondot okoz az orosz kormánynak, amely általános sztrájk kitörésétől fél.”

„Két gyilkosság”

Az Újság híre:
„Szegedről jelentik: A szegedi tanyákon mára virradóra két gyilkosság történt. Farkas Imre negyven éves földbirtokos felsőtanyai lakásán éppen feleségével vacsorázott az asztalnál, midőn valaki az ablakon vadászfegyverrel belőtt a szobába. A golyó Farkas szemébe fúródott, úgy hogy reggelre meghalt. A gyilkost, a kiben egy haragosát sejtik a szerencsétlen embernek, nyomozzák. Az alsótanyán pedig Németh József 20 éves legényt verte félholtra régi haragosa. A gyilkost letartóztatták. Németh haldoklik.”

„Az élelmiszerek megdrágulása ellen”

A Friss Újság híre:
„Felmerült az aggodalom, hogy az élelmiszerek ára nagyon meg fog drágulni. Bár az ország hőven el van látva élelmiszerekkel és az elfogyasztottak pótlásáról a legszélesebbkörű gondoskodás történt, mégis számolni kell egyes elárusítók kapzsiságával. Kivételes törvények azonban jogot adnak a hatóságnak, hogy maga állapítsa meg az élelmiszerek árát, nehogy azokat az elárusítók felsrófolják. Hogy ez intézkedések megtehetők legyenek, a polgármester felhívta a közélelmezési ügyosztályt, hogy hívja össze az élelmezési bizottságot és tegyen előterjesztést arra nézve, hogy a budapesti polgárságot lehetőleg megkíméljék a fenyegető drágaságtól. Az ügyosztály megtette az intézkedést.”

„Bányászok katasztrófája”

A Pesti Napló rövidhíre:
„Dortmundból táviratozzák, hogy bányakatasztrófa történt kedden Mongedeben. Az egyik bányában tűz támadt 5 a munkásoknak már nem volt idejük a menekülésre. Azt hiszik, hogy tizenöt bányász pusztult el a tűzben. Eddig hat holttestet hoztak ki a bányából.”

„Züllés útján”

Az Újság beszámolója:
„Ismert alakja volt a főváros társadalmi életének évekkel ezelőtt Lipthay Béla, a ki nap-nap után lovagias ügyeivel beszéltetett magáról. Később egy aszfaltgyárnak lett a budapesti képviselője, de ebben a dús javadalmazásit állásban sem becsülte meg magát. Alig múlt el nap, hogy botrányt-botrányra ne csinált volna, végre is kénytelen volt állásától megválni s ez időtől fogva folyton züllött.”

„A múlt év végén már annyira sülyedt, hogy kabátlopásokra adta magát. A múlt év deczember 22-én Nagy Károly felöltőjét, ez év február 1-én Tasi Ernő dr. felöltőjét, február 28-án Kovács Béla felöltőjét az Emke-kávéházból, márczius 5-én Mahnievitz Dezső dr. felsőkabátját a Baross-kávéházból s végül még egy kabátot lopott.”

„A detektívek hosszas megfigyelés után jöttek rá, hogy Lipthay kabátlopásokból tartja fenn magát. A lakásán megtartott házkutatás alkalmával találtak még kávéházi szalvétákat is nála. Lipthayt márczius 10-én letartóztatták s azóta fogva is van. A büntető törvényszék mára tűzte ki Lipthaynak több-rendbeli lopási bűnügyében a főtárgyalást Kreyzell dr. biró elnöklete alatt.”

„A tárgyalás elején Lipthay védője utalt arra, hogy a sértettek nem jelentek meg s kérte a tárgyalás elnapolását s egyúttal védenczének szabadlábra helyezését. A védő kéréséhez Aranyitzky dr. királyi ügyész is hozzájárult, a bíróság azonban a tárgyalás elnapolása mellett megtagadta a vádlott szabadlábra helyezését, azzal az indokolással, hogy ilyen közveszély idején többrendbeli bűncselekménynyel vádolt egyént szabadlábra helyezése merénylet volna a társadalom ellen.”

„A Kossuth Lajos-utcai villamos ügye”

A Pesti Napló fővárosi híre:
„A tanács mai ülésében jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a helyettes polgármester a városi villamos vasút részére ideiglenes építési engedélyt adott a Kossuth Lajos-utcai vonalba beágazólag létesítendő Veres Pálné-utcai összekötő vágány és a Hadnagyutcai végállomás létesítésére. A városi villamos vasút bejelentette a tanácsnak, hogy ezt az építkezést július 27-én megkezdte, vagyis hogy az építkezést a közúri vasút építkezésével együtt fogják foganatosítani.”

1. „A magyar szemészek nem mennek Pétervárra”
2. „Gyilkosság egy fővárosi fatelepen”
3. „Hazug híresztelés a »délvidéki összeesküvésről«”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?