Az utolsó várostrom Magyarországon és a községet védő templom: Máré és Szászfehéregyháza

A szászfehéregyházi erődtemplom (Fotó: Szabó Gábor)

Máré várának helyén már a római időkben is állt egy őrtorony, amely a népvándorlás korában pusztult el. A Mecsek 340 méter magas, meredek hegycsúcsán a tatárjárás után emelték Máré erősségét, amelyet egy 1316-os oklevél említ először „Castrum Mare” néven. Pécs 1543-as török elfoglalásakor Máré vára is megadta magát, de Zrínyi Miklós 1561-ben visszafoglalta a hódítóktól.

Máré vára légifelvételen (Wikipedia / Civertan / CC BY-SA 4.0)

Bár a Máré-várat egy 16. századi tűzvész elpusztította, és a 17. századtól kezdve az oklevelek csak mint romot emlegetik, a 20. században még egyszer ostrom alá vették. Az 1956-os forradalom idején a mecseki láthatatlanok felkelő csoportja innen védekezett a szovjet tankok ellen; a várban ma tábla őrzi az itt elesett két szabadságharcos emlékét. Máré várát így az utolsóként ostromlott magyarországi várként tarthatjuk számon.

Szászfehéregyháza erődtemploma kezdettől fogva meghatározó szerepet töltött be a község életében, amely nevét is a fehér falú, faerkélyes épületről kapta. Az erődtemplom alapjául szolgáló kápolna II. Géza uralkodása idején épült fel, és már a 12. században megkezdődött az erődítése is. A jelenlegi épület keletkezése a 13. századra datálható.

Fotó: Szabó Gábor

Az erődtemplomot kettős ovális fal övezi, amelyet jól megépített őrtornyokkal láttak el az építőmesterek. Az erősség a templom és a védelemhez szükséges raktárak, kiszolgáló épületek mellett egy iskolának is otthont adott.

Az erődtemplom belseje (Fotó: Szabó Gábor)

A várfoglalók ezúttal sem mulasztják el felderíteni az erősségek környékén található érdekességeket: Vadon Jani a Mecsek rengetegében megpróbálkozik az aranymosással is, Erdélyben felkeresi III. Károly brit uralkodó helyi rezidenciáját, és meglátogat egy fát, amely az első Árpád-házi királyok korának emlékeit őrzi.

Folytatva a már bevált várfoglalási stratégiákat, a második évadban is bepillanthatnak az érdeklődők a részben már csak romjaiban létező, vagy helyreállított középkori várak kulisszatitkaiba. Az első epizódokhoz hasonlóan most is minden ismert és kevésbé köztudott információt összegyűjtött a csapat, hogy a lehető legtöbb érdekességet mutathassák be az erődítményekről.

Egy 936 éves fa (Fotó: Szabó Gábor)

A várkapitányokkal, helyi szakértőkkel, történészekkel folytatott közvetlen beszélgetések során így feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de előkerülnek máig magyarázatra szoruló talányok is.

Mindeközben a humor az új évadból sem hiányozhat, Jani szokásához híven sajátos humorát elővéve közelíti meg a „bevehetetlen” várfalakat, bejárja a titkos alagutakat és föld alatti járatokat, leereszkedik a feltáratlan kutakba és ciszternákba, mindezt már nem csak magyarországi, hanem erdélyi helyszíneken is megteszi.

A Várfoglalók legújabb része október 29-én, vasárnap délután 16:30-tól látható a Spektrum műsorán.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?