Az Imetben talált hal alapú étel lehet a történelem első pörköltje

A Nílus keleti deltájában található Tell el-Fara'in (más néven Tell Nabasha) régészeti feltárása újra felkeltette az érdeklődést Imet rejtélyes városa iránt. A Manchesteri Egyetem a Szadat Városi Egyetemmel együttműködve vezette az ásatásokat ezen az egyiptomi településen. Az eredmények lenyűgözőek voltak. A sűrűn beépített negyedek, vallási építmények és mezőgazdasági feldolgozó területek felfedezése mellett olyan hétköznapi dolgok maradványait is megtalálták, mint egy hal alapú pörkölt. Ez a tilápia alapú készítmény lehet az egyik legrégebbi étel, amelyet valaha is találtak.

A tilápia népszerűsége

A régészek számára legizgalmasbb tárgyak azok, amelyek a mindennapi életről árulkodnak. Ilyen például az a főzőedény, ami egy halpörkölt maradványait tartalmazta. Az ételt tilápiapörköltként azonosították. Elemzés után megállapították, hogy Kr. e. 4. században készült.

A mai napig ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt példája egy ősi főtt ételnek, amelynek összetevőit és elkészítési technikáját a megtalált szerves maradványokból határozták meg.

A tilápia (általában Oreochromis niloticus) a Nílus folyóban és mellékfolyóiban élő édesvízi hal. Az ókorban a helyi közösségek egyik fő fehérjeforrása volt. Imet kontextusában a pörkölt fő összetevőjeként való felhasználása, a deltából származó alapanyagokból álló gazdag étrend jele.

Elvont megjelenítés kontra gyakorlat

A tilápia megjelenik az egyiptomi művészeti ábrázolásokon és temetkezési szövegekben is. Ennek a felfedezésnek köszönhetően azonban egy szimbolikus felhangokkal bíró állatból a mindennapi életben fontos szerepet betöltő eleség vált. A felfedezés tehát az ókori civilizációk gasztronómiai kultúrájával kapcsolatos bizonyítékok egyre bővülő tárházát gyarapítja. Ez azért is örvendetes, mert eddig kevés régészeti feljegyzés maradt fenn a pörköltekről.

Feltárás Imetben Forrás: Manchester Egyetem

Az imeti leletek, és különösen a tilápiapörkölt, rávilágítanak a háztartási régészet és az alkalmazott etno-archeológia növekvő jelentőségére az ősi közösségek mindennapi életének megértésében. Ki főzte ezt a pörköltet? Hétköznapi vagy ünnepi étel volt-e? Hagyományos receptek ihlették-e, vagy más kulináris hatások is szerepet játszottak benne?

Ez a legrégebbi pörkölt?

Bár jogos a kérdés, hogy ez a tilápiapörkölt a legrégebbi feljegyzett étel-e, a válaszhoz történelmi pontosságra van szükség. Mezopotámiában és Kelet-Ázsiában művészi és szöveges feljegyzések vannak, amelyek közül néhány több mint 3500 éves, és részletesen leírják a pörköltek, húslevesek és raguk előállításának módját. Ezekben az esetekben azonban régészeti szintű maradványok csekély mértékben maradtak fenn.

Persze a tűz magas hőmérsékletének ellenállására tervezett kerámia edények jelenléte is közvetett bizonyítékként szolgálhat a pörköltek és levesek korai időkben történő elkészítésére. Mindezen okok miatt az imeti leletet az anyagi maradványok régészeti dokumentációja szempontjából az egyik legrégebbi, bár nem az emberiség által elsőként kifejlesztett pörköltnek tekinthetjük. Az ókori Egyiptomban azonban ez az első alkalom, hogy a főzésnek ilyen egyértelmű és kézzelfogható példája került elő.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2023

• Spanyolországba vitte az ókori Tróját El Greco
• A Beatrice megfigyelése
• Egy budai orvos kettős élete
• A nagyszentmiklósi Nákó-kastély
• A börtönbe zárt CPg 
• A Kex zenekar és a politikai rendőrség
• Hét híres tűzeset
• A zálogházak története
• Zilahy Ágnes és egyetemista kosztosai