Az egyetemépítő Budapest – a főváros fejlődő felsőoktatási terei
2020. július 13. 14:32 Jancsó Ágnes
Korábban
Tovább fejlődik a Testnevelési Egyetem
Az 1925-ben alapított Testnevelési Egyetem Alkotás úti ötemeletes épülete, aulája és atlétikai csarnoka 1987-ben készült el. A 3 000 négyzetméteres épület 2015-ben teljesen leégett, az egyetem újjáépítéséről és felújításáról még abban az évben döntés született.
A több ütemben megvalósuló fejlesztés részeként 2018 szeptemberében adták át az Alkotás út 44. alatti új, központi épületet. A 16 000 négyzetméter alapterületű épület a ZÁÉV Építőipari Zrt. kivitelezésében készült el. Az Alkotás utca, Győri út, Kiss János altábornagy utcák határolta campus fejlesztése tovább folytatódik, itt kap helyet többek között a 9 000 négyzetméteres tetőteraszra tervezett futópálya és szabadtéri edzőpark is.
Sporttudományi központként újulnak meg a volt sportkórház területén álló, az 1880-as években Hauszmann Alajos tervei szerint épült, parkkal övezett házak is. A műemléki védettséget élvező épületek a korszerűsítést követően sporttáplálkozási intézetnek, biomechanikai és élettani labornak adnak otthont.
A következő években tovább bővül az intézmény: a leégett sportcsarnok funkcióját veszi át a Csörsz utcai sporttelep, ahol a multifunkciós csarnok mellett atlétika- és futballpálya is épül. A Déli pályaudvar használaton kívüli területein bárki számára elérhető, nyitott sportpályákat és zöld területeket alakítanak ki, emellett egy velencei oktatási centrum is létesül. A fejlesztés a tervek szerint 2022-ben fejeződik be.
A Testnevelési Egyetem az 1925-ös megalapítása óta több mint 150 magyar olimpiai bajnok alma matere volt, többek között Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa, Kovács Ágnes úszó, Nagy Tímea párbajtőröző, Kőbán Rita kajakozó vagy a nemrég elhunyt Benedek Tibor vízilabdázó is az intézmény hallgatója volt.
Az eleinte testnevelőképzést biztosító főiskola később kutatói és edzői szakokkal is bővült – a magyar olimpiai bajnokok edzőinek 99 százaléka a Testnevelési Egyetemen szerezte képesítését.
Számtalan egykori diák – úgymint Novák Ilona olimpiai bajnok úszó vagy Keleti Ágnes tornász – lett később az intézmény tanára, közkinccsé téve a megszerzett tudást és tapasztalatot. 1978-tól Mocsai Lajos kézilabdázó és edző, az intézmény jelenlegi rektora is a Testnevelési Egyetem tanára volt.
A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.