Amikor a világ sportoló ifjúsága Magyarországra figyelt
2015. augusztus 28. 12:13 MTI
Az 1965-ös budapesti nyári Universiadéra emlékezett csütörtökön a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS). Az 50. évfordulóhoz kapcsolódó programsorozat első felvonásaként kora délután két emléktáblát avattak a Puskás Ferenc Stadion toronyépületénél. Az egyik annak állít emléket, hogy az 1965-ös IV. Universiade megnyitó- és záróünnepségének az akkor még Népstadionnak nevezett sportlétesítmény adott otthont, míg a másik a fél évszázaddal ezelőtt megtartott sportesemény, valamint az 1935-ben ugyancsak a magyar fővárosban megrendezett VI. Egyetemi Világjátékok aranyérmes magyar sportolóinak nevét őrzi meg az utókor számára.
Korábban
Egykori résztvevők, sportdiplomaták, valamint jelenkori sportvezetők jelenlétében megtartott ünnepségen Kiss Ádám, a MEFS elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy sem 1965 előtt, sem utána nem rendeztek még olyan nagyszabású soksportos eseményt Magyarországon, mint amilyen az akkori Universiade volt. Eric Saintrond, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) főtitkára arról beszélt, hogy Magyarország akkor néhány hétre a nemzetközi egyetemi sport központjává vált, s a versenyekre idelátogató sportemberek a mai napig szívesen idézik fel az esemény emlékezetes hangulatát.
Kamuti Jenő ötszörös Universiade-bajnok, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke kiemelte: mivel a hatvanas években még nem rendeztek úszó- és atlétikai világbajnokságot, valamint pénzdíjas versenyeket, az 50 évvel ezelőtti budapesti egyetemi-főiskolai sportesemény akkor szinte az olimpiával egyenértékű volt. Hozzátette: a IV. Nyári Universiade magyar szempontból minden idők második legsikeresebb Universiadéja volt, hiszen a magyar csapat 16 arany-, 8 ezüst- és 14 bronzérmével az éremtáblázat élén végzett megelőzve az egykori Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok csapatát is.
Az emléktábla-avatást a Fővárosi Önkormányzat Újvárosháza dísztermében rövid filmvetítéssel egybekötött emlékülés, egy sporttörténeti kiállítás megnyitása, Universiade fair play díjak átadása, valamint az Universiade Bajnokok Klubjának megalakulása követte. Az egyetemi sport presztizsének emelését célul tűző társaság tagja lett minden Universiade-győztes magyar sportoló, akik közül a jelenlévők egyhangú szavazattal a klub elnökének Nagy Tímea hatszoros Universiade-aranyérmes, kétszeres olimpiai és hatszoros világbajnok párbajtőrvívót választották meg. Megbízatása négy évre szól. A 1965. augusztus 20. és 30. között megtartott budapesti Universiadén 35 ország mintegy 1700 sportolója kilenc sportágban mérte össze tudását, felkészültségét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.