A sportos életű spártai nők voltak az ókori Görögország legszabadabb asszonyai

Szabadidő és egyenlőtlenség

A spártai lányokat emellett megtanították a múzsák művészeteire, azaz a muszikére is. Míg fivéreik életének legfontosabb része a katonai kiképzés volt, a lányok vélhetően magas szintre fejlesztették képességeiket a zenében, a versmondásban és a táncban is.

Vélhetően ismerték a szardészi költő, Alkmán lírai verseit is, amelyek „ezüstarcú” nőkről szóltak, Pomeroy értelmezése szerint ez az izzadság csillogását jelentheti. A felnőtt spártai nők messze földön híresek voltak a bibászisz nevű táncról, amelynek kihívó és bonyolult koreográfiája olyan elemet is tartalmazott – írja Pomeroy –, melynek során a táncos a levegőbe ugorva „sarkát a fenekéhez üti.”

Neveltetésük során a spártai nők meglehetősen sportos életet éltek – volt, hogy részt vettek vadászatokon, de futó- és lóversenyeken is megmérették magukat. Pomeroy szerint a görög nők közül vélhetően csak nekik volt szabad a férfiakhoz hasonlóan a borgőzös mulatságokon is részt venniük.

A spártai nők 18 éves koruk körül mentek férjhez, jóval később, mint más görög államokban. A más görög városállamokétól eltérő spártai öröklési rend sajátossága volt az is, hogy – fiú utód híján – nők is örökölhettek földbirtokot, ez azonban végül férjüké, majd elsőszülött utóduké lett.

A spártai társadalom – mint az köztudott – egyéb szempontokban sem volt az egyenlőség mintapéldája: habár a polgárjogot élvező spártai nők a kor viszonyaihoz képest meglehetősen szabad életet élhettek, ugyanez nem volt elmondható a meghódított, rabszolga- illetve helótasorba kényszerített csoportok női tagjairól.

A spártai nők a háztartás teendőit rendszeresen helótákra bízták, de a legfőbb kötelességük alól ők maguk sem térhettek ki: elsődleges teendőjük az erős spártai fiúk, illetve lányok szülése volt.

Pomeroy szerint mindazonáltal ez az esetek többségében „nem hordozta magában azt az időráfordítást és állandó ellenőrzést, amelynek a fiúk ki voltak téve. Így úgy tűnik, élvezhettek némi magánéletet és szabadidőt.” Más ókori görög nőkhöz képest a spártaiaknak „rengeteg idejük volt azt csinálni, amit akarnak.”

Azonban a spártai nők fent leírt időtöltései – az edzés, a tánc, az italozás – nem kizárólag a szórakozás célját szolgálták. A költészet és a zene például minden bizonnyal a közösség felnőtté avatási szertartásainak is része voltak, amelyek a házasságra és az anyaságra való felkészültséget jelképezték.

Ellen Millender, az oregoni Reed College klasszika-filológusa a kétkötetes „A Companion to Sparta” („Útitárs Spártához”) című egyetemi tankönyvben így ír a nők fent leírt taníttatásáról: „Ez a képzés belenevelte a spártai nőkbe a polisz értékrendjét a költők verseinek médiumán keresztül, ily módon felkészítve őket a spártai állam fenntartását lehetővé tevő nemi szerepekhez, viselkedésmintákhoz és kötelességekhez való igazodásra.”

Az ókori íróknál visszatérő elem, hogy az erős testű egyének egyúttal az adott állam erejét is jelképezik: érvelésük szerint az erős nő erős gyermekeket szül. Millender szerint „a spártai harcosok erős anyáinak nevelése” nem elhanyagolható szerepet játszott abban, hogy a sportnak oly kiemelkedő szerepe volt a városállam életében.

Habár a mai nőknek szerencsére nem kötelessége spártai jellegű beavatáson részt venniük ahhoz, hogy teljes értékű tagjai lehessenek a társadalomnak, kétségtelen, hogy mind a sport, mind a művészetek nélkülözhetetlen részei a teljes életnek – ebben pedig ma is példát vehetünk a spártaiakról.

1. Hézagos források
2. Szabadidő és egyenlőtlenség

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat