Szuszlov, a szovjet „másodtitkár”

Mihail Andrejevics Szuszlov (középen)

Mihail Andrejevics Szuszlov 1902. november 21-én szegényparaszti családban született egy Sahovszkoje nevű faluban a Szaratovi Kormányzóság területén.

Hivatalos életrajza szerint a bolsevik hatalomátvételt követően már tizenhat évesen aktívan kivette a részét a helyi szegényparaszt-bizottság munkájából. Ezek a testületek a falusi osztályharc legfontosabb eszközei voltak, feladataik közé tartozott a gabonarekvirálás, az állat- és eszközállomány elkobzása a parasztság tehetősebb rétegeitől, illetve azok újraosztása.

Tagja lett a Komszomolnak, majd 1921-ben a kommunista (bolsevik) pártnak is. Még ebben az évben Moszkvába került, ahol előbb úgynevezett „munkásfakultásra” járt, majd 1924-től a Plehanov nevét viselő Moszkvai Népgazdasági Főiskola hallgatója, később pedig a Vörös Professzorok Intézetének aspiránsa lett.

Karrierjének következő állomását az Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt ÖK(b)P Központi Ellenőrző Bizottságának és a Munkás–Paraszt Felügyeletnek az apparátusa jelentette.

1933-ban nagyarányú tisztogatási hullám indult a párton belül, az év folyamán mintegy 400 ezer embert, a tagság 18%-át távolították el a párt soraiból.

Szuszlov a munkaköréből adódóan tagja volt az Urali, majd a Csernyigovi körzetben a tisztogatást végző bizottságoknak, munkáját a korabeli jelentések szerint nagy odaadással és elvhűséggel végezte.

Szuszlov a feltörekvő párt- és állami funkcionáriusok azon nemzedékéhez tartozott, amelynek tagjai előtt a sztálini tisztogatások, a régi gárda képviselőinek kiszorítása a hatalomból, majd fizikai megsemmisítése megüresedett posztok sokaságát nyitották meg.

Ő 1937-ben a Rosztovi Területi Pártbizottsághoz került, ahol előbb osztályvezető, majd a pártbizottság titkára lett. Itt sem maradt sokáig, 1939 februárjában a Sztavropoli (Ordzsonikidzei) Körzeti Pártbizottság első titkárává nevezték ki.

Szuszlov tehát az 1930-as évek végén megvetette lábát a párt középszintű vezetésében. Politikai érzéke, eszköztára a frakcióharcok és leszámolások, a nagy terror légkörében formálódott, ahol a legapróbb „hiba”, egy-egy elejtett megjegyzés, gyanús rokoni, baráti kapcsolat is végzetesnek bizonyulhatott.

Ekkor alakultak ki benne azok a képességek, amelyek a későbbi évtizedekben a politikai túlélését segítették.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2025. tavasz számában olvasható.

A magazin kapható az újságárusoknál, a nagyobb benzinkutakon, valamint a Libri, Spar, Tesco és Auchan üzletekben! Itt pedig kedvezményesen előfizethető.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?