A mini KRESZ-pályától Kádár János látogatásáig: fotókon a múlt század ovisai
2021. április 18. 19:05 Múlt-kor
Repülők, villamosok, Moszkvicsok, Lenin a Magyar-Szovjet Barátság óvodájában, Kádár János és Biszku Béla óvodalátogatása. A Fortepan fotóiból készült válogatás a 20. századi óvodák pillanatképeit eleveníti fel. A képen az infrastruktúra és a játékpark változása mellett a gyerekek közé behatoló politikai és propaganda nyomai is felsejlenek.
Korábban
Az első óvoda megnyitása Brunszvik Teréznek köszönhető, aki 1828. május 27-én a budai Krisztinavárosban nyitotta meg az ország első ilyen intézményét, amelyet hamarosan további kettő követett a Vízivárosban és a Várban. Ezek azonban funkcióik tekintetében nem teljesen feleltek meg a mai óvodáknak, sokkal inkább kisgyermekiskolák voltak, ahol a felügyeleten és a gondozások kívül széles körű elemi oktatás folyt. Tanítottak olvasni, vallási ismereteket, kezdetben német nyelven.
Az első falusi kisdedóvót Bezerédj Amália hozta létre 1836-ban a Tolna megyei Hidja-pusztán uradalmi cselédek gyermekei számára, ahová 40-60 gyermek járt, köztük saját lánya, Flóri is. Fontos lépés volt az intézményesülésben 1836-ban a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület létrehozása. A társadalmi szervezet létrehozói az óvodák szervezését és fenntartását vállalta magára. Működésének eredményeként az óvodák száma 1848-ig 89-re emelkedett hazánkban. Az óvónők professzionalizálódása is megkezdődött, az első óvóképzőt 1837-ben hozták létre Tolnán, pár év múlva könyv is jelent meg óvodák fejlesztéséről és a különféle módszertani kérdésekről.
1938-ban 1140 óvodában 112 ezer gyermeket gondoztak. Az óvodák számának emelkedésében a háborúk visszaesést hoztak, és a második világháborúban az óvodaépületek is megrongálódtak. Az óvodások száma az ötvenes évek elejére érte el a háború előttit, 1955-ben pedig már 146 ezer óvodásról szólnak a statisztikák. 1949-ben az óvodák a Vallás és Közoktatási Minisztérium (VKM) hatáskörébe kerültek. A szocializmus alatt rendszeresen foglalkoztak az óvónők át- és továbbképzésével, amelyeken a szakmai ismeretek nyújtásán túl fontos helyet kapott az ideológiai nevelés is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.