A mini KRESZ-pályától Kádár János látogatásáig: fotókon a múlt század ovisai
2021. április 18. 19:05 Múlt-kor
Repülők, villamosok, Moszkvicsok, Lenin a Magyar-Szovjet Barátság óvodájában, Kádár János és Biszku Béla óvodalátogatása. A Fortepan fotóiból készült válogatás a 20. századi óvodák pillanatképeit eleveníti fel. A képen az infrastruktúra és a játékpark változása mellett a gyerekek közé behatoló politikai és propaganda nyomai is felsejlenek.
Korábban
Az első óvoda megnyitása Brunszvik Teréznek köszönhető, aki 1828. május 27-én a budai Krisztinavárosban nyitotta meg az ország első ilyen intézményét, amelyet hamarosan további kettő követett a Vízivárosban és a Várban. Ezek azonban funkcióik tekintetében nem teljesen feleltek meg a mai óvodáknak, sokkal inkább kisgyermekiskolák voltak, ahol a felügyeleten és a gondozások kívül széles körű elemi oktatás folyt. Tanítottak olvasni, vallási ismereteket, kezdetben német nyelven.
Az első falusi kisdedóvót Bezerédj Amália hozta létre 1836-ban a Tolna megyei Hidja-pusztán uradalmi cselédek gyermekei számára, ahová 40-60 gyermek járt, köztük saját lánya, Flóri is. Fontos lépés volt az intézményesülésben 1836-ban a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület létrehozása. A társadalmi szervezet létrehozói az óvodák szervezését és fenntartását vállalta magára. Működésének eredményeként az óvodák száma 1848-ig 89-re emelkedett hazánkban. Az óvónők professzionalizálódása is megkezdődött, az első óvóképzőt 1837-ben hozták létre Tolnán, pár év múlva könyv is jelent meg óvodák fejlesztéséről és a különféle módszertani kérdésekről.
1938-ban 1140 óvodában 112 ezer gyermeket gondoztak. Az óvodák számának emelkedésében a háborúk visszaesést hoztak, és a második világháborúban az óvodaépületek is megrongálódtak. Az óvodások száma az ötvenes évek elejére érte el a háború előttit, 1955-ben pedig már 146 ezer óvodásról szólnak a statisztikák. 1949-ben az óvodák a Vallás és Közoktatási Minisztérium (VKM) hatáskörébe kerültek. A szocializmus alatt rendszeresen foglalkoztak az óvónők át- és továbbképzésével, amelyeken a szakmai ismeretek nyújtásán túl fontos helyet kapott az ideológiai nevelés is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap