A mindennapi apróságokat emelte kozmikus távlatba Károlyi Amy költészete
2023. május 30. 14:21 MTI
Húsz éve, 2003. május 29-én hunyt el Károlyi Amy József Attila-díjas költő, műfordító.

Károlyi Amy 1965-ben (Fortepan / Németh László Társaság)
Korábban
Budapesten, a Krisztinavárosban született 1909. július 24-én. Édesapja a II. kerület helyettes elöljárója volt, édesanyja zongoraművésznek készült, de fiatalon férjhez ment, és a családi élet, a három gyerek véget vetett művészi pályájának.
A művészetek iránti fogékonyságát Amy örökölte, aki hat-nyolcéves korában már költőnek készült, és kamaszkorában – afféle ujjgyakorlatként – Reviczky-utánzatokat írt. Sokat és szívesen olvasott, különösen Vörösmartyt, Petőfit, a népköltészetet és a barokk költőket szerette. Érettségi után a pesti egyetem magyar és német szakán tanult tovább, többek között a nagyhírű irodalomtudós, Horváth János előadásait hallgatta a régi magyar irodalomról.
A diploma megszerzése után a Bajza utcai polgári iskolában tanított történelmet, magyart és németet, de hamarosan otthagyta a katedrát és szabadúszóként próbált megélni. Első verseit Babits közölte a Nyugat 1940. decemberi számában, később különböző irodalmi lapokban helyezte el költeményeit.
1941-ben publikálta első meséskötetét (A kislány, aki fütyülni tudott), 1946-ban a Singer és Wolfner kiadó jelentette meg Cili cica kalandjai című verses képeskönyvét, később is szívesen írt gyermekkönyveket. A második világháború után sokat dolgozott a rádiónak, majd 1949-ben rövid ideig az Athenaeum Kiadó munkatársa volt.
1947-ben lett a magyar költészet zseniális alakja, Weöres Sándor felesége, páratlanul harmonikus, művészileg is termékeny kapcsolatuk négy évtizedig tartott, Tarka forgó és Hetedhét ország címmel közös köteteket is közreadtak.
Károlyi Amy lírája A harmadik házban című 1965-ös kötetében tárta fel igazi arcát. Látszólag eszköztelen verseiben a mindennapi élet történéseit, apró rezdüléseit helyezi kozmikus, mitologikus távlatokba, intellektuális stílusa gyakran játékos elemeket is tartalmaz.
Új költői korszakát jelképező Kulcslyuk-líra című könyvében (1977) új kötetkompozíciót alkalmaz: a lírai montázs idézetekből, aforizmákból, reflexiókból, verses, olykor prózai szövegek kompozíciójából áll. A költészetet, különösen időskori lírájában, egyfajta világmagyarázatként, létértelmezésként fogta fel.
Az egyik vele készült interjúban így vallott művészetéről: „A valóság jelentéktelen dolgait kapcsolatba hozom a mindenséggel, anélkül, hogy életemben leírtam volna azt a szót: galaktika vagy kozmosz. Legyünk szerényebbek: a kicsit szembesítem a naggyal, a halászháló csomóit a csillagokkal, a piacot a halottas szobával, és most valóban mondjunk nagy szavakat: az életet a halállal, és még tovább: a halált a végtelennel”.
Károlyi Amy műfordítóként is jelentőset alkotott: angol, német, francia lírát fordított, Vonzások és viszonzások címmel kötete is megjelent válogatott műfordításaiból.
Írt esszéket, visszaemlékezéseket (Születésem története), Moldován Domokossal együtt szerkesztette a Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben című kiadványt, neki köszönhetjük az Andersen meséje nyomán készült Pomádé király új ruhája című Ránki György-opera szövegkönyvét.
Károlyi Amy Budapesten hunyt el 2003. május 29-én.
Munkásságát 1981-ben József Attila-, 1996-ban Arany János-díjjal jutalmazták. 1990-ben megkapta az Év Könyve-díjat, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét (polgári tagozat), 1997-ben neki ítélték a Salvatore Quasimodo emlékére meghirdetett költői verseny különdíját és életműdíját. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Ellenségei negyven évre feloszlatták a jezsuita szerzetesrendet tegnap
- Felesége mentette ki a szemeteskosárból Stephen King első regényét tegnap
- Restaurálás miatt egy ideig nem vezeti a Szabadság a népet a Louvre-ban tegnap
- Nagyszabású eseménnyel emlékeznek meg Szigetvár hős védőiről pénteken tegnap
- Az egykori vár egyik bástyájának maradványaira bukkantak Zalaegerszegen tegnap
- Ha másban nem is, a balatoni hajózás kérdésében egyetértett Széchenyi és Kossuth tegnap
- Bajosan fért volna be az ebédlőbe az angol ügyvéd különös árverési zsákmánya tegnap
- Lenézte a motorkerékpárokat a legendássá váló Darázs tervezője 2023.09.20.