„A mai tudásunk a múltra építkezik, ha akarjuk, ha nem” – interjú Terei György régésszel
2017. július 27. 16:52
„A múltat ismerve nagyon sok választ kapunk a jelennel kapcsolatban és talán jobban tudjuk formálni a jövőnket. Szlogen, de igaz, a történelem ismétli önmagát. Ugyanazokat látjuk néhány száz, vagy akár több száz évvel ezelőtt is, mint ma. A mai tudásunk a múltra építkezik, ha akarjuk, ha nem. A múltból jönnek azok a vívmányok, melyek miatt ma nem barlangban élünk” – mondta Terei György régész, akivel Kiss Emőke, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa készített interjút a BTM Vármúzeumának Kincsek a város alatt c. régészeti kiállítása kapcsán. A kiállítás 2017. szeptember 17-ig tekinthető meg.
Korábban
A veszélyestől a bizonytalanig
Sok civil ember képzeletében a régészet romantikus, néha veszélyes foglalkozás. Mi igaz ebből?
A régészet lehet romantikus, ha például a természetben, szép panorámával rendelkező helyen dolgozunk. A 21. századra, az építkezésekkel párhuzamos munkára, a városi ásatásokra, a csatornázásoknál történő régészeti megfigyelésekre, noha nagyon fontosak, nem mondhatjuk, hogy romantikusak.
Milyen részmunkaterületei vannak a régészetnek, illetve milyen személyes tulajdonságok tesznek jó szakemberré valakit?
Nagyon sok területe van: kutatás, ásatás, örökségvédelem, bemutatás, publikálás. Ezek többé-kevésbé fedik is egymást. Ha földrajzi értelemben vizsgáljuk a kérdést, akkor könnyebb a válasz: van a terepi munka és múzeumi – sok dokumentálással járó – munka. Nehéz pontosan megfogalmazni, hogy milyen tulajdonságok tesznek jó szakemberré valakit. Alapjából azok, amelyek a legtöbb munkánál fontosak, talán a szorgalom, kitartás, elkötelezettség, szakmaszeretet azok, amelyek mindenképpen kiemelendőek.
Tényleg jár-e veszélyekkel – ha nem is olyan jellegűekkel, mint az Indiana Jones-filmekben – a régészet, s milyen kockázatokat vállal egy régész?
Minden olyan veszély megjelenik, ami az építkezéseknél, hiszen sokszor építőipari tevékenységet, vagy amelletti munkát folytatunk. Kiemelendők a statikai, az építőipari gépek melletti mozgásokhoz kapcsolódó veszélyek, de a nagy mélységre, magasságra is figyelni kell. Ezen kívül az időjárási viszonyokról is szólni kell. Nagyon nagy melegben, napon is, télen, fagyban is dolgozunk, ezek hatásai, ha nem is azonnal, de évtizedek múlva előjönnek.
Azt mondják a tudósok munkájához nélkülözhetetlen az „ötlet”, valami, ami még nem bizonyításon, hanem sejtésen alapszik, és adott fázisban tovább gördíti a munkát. A régész, aki egész életében puzzle-ként próbálja kirakni a múltat, a részletekből az egészet rekonstruálni, mennyiben áll az egzakt tudomány talaján, s mennyiben kell, vagy egyáltalán lehetséges a képzelőerejére hagyatkoznia?
A jó régész nagyon konkrétan szétválasztja a bizonytalant a hipotézistől. Az egykori valóságnak csak nagyon kis szelete ismert. Nem képzelőerőnek hívnám, mert mindig van egy alap, amiből megpróbáljuk rekonstruálni az egykori életet. A legtöbb régész inkább kevesebbet mond, mutat be, minthogy bizonytalan dolgokat a szakma vagy a nagyközönség elé vigyen. Ennek ellenére én a magam részéről fontosnak tartom, hogy amiről van egy sejtésünk, amiről kialakult bennünk egy kép, azt jelezve, hogy csak elképzelés, de mutassuk be a nagyközönségnek. Ezt azonban úgy kell bemutatni, hogy alkalomadtán változtatható legyen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap