„A mai tudásunk a múltra építkezik, ha akarjuk, ha nem” – interjú Terei György régésszel
2017. július 27. 16:52
„A múltat ismerve nagyon sok választ kapunk a jelennel kapcsolatban és talán jobban tudjuk formálni a jövőnket. Szlogen, de igaz, a történelem ismétli önmagát. Ugyanazokat látjuk néhány száz, vagy akár több száz évvel ezelőtt is, mint ma. A mai tudásunk a múltra építkezik, ha akarjuk, ha nem. A múltból jönnek azok a vívmányok, melyek miatt ma nem barlangban élünk” – mondta Terei György régész, akivel Kiss Emőke, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa készített interjút a BTM Vármúzeumának Kincsek a város alatt c. régészeti kiállítása kapcsán. A kiállítás 2017. szeptember 17-ig tekinthető meg.
Korábban
A veszélyestől a bizonytalanig
Sok civil ember képzeletében a régészet romantikus, néha veszélyes foglalkozás. Mi igaz ebből?
A régészet lehet romantikus, ha például a természetben, szép panorámával rendelkező helyen dolgozunk. A 21. századra, az építkezésekkel párhuzamos munkára, a városi ásatásokra, a csatornázásoknál történő régészeti megfigyelésekre, noha nagyon fontosak, nem mondhatjuk, hogy romantikusak.
Milyen részmunkaterületei vannak a régészetnek, illetve milyen személyes tulajdonságok tesznek jó szakemberré valakit?
Nagyon sok területe van: kutatás, ásatás, örökségvédelem, bemutatás, publikálás. Ezek többé-kevésbé fedik is egymást. Ha földrajzi értelemben vizsgáljuk a kérdést, akkor könnyebb a válasz: van a terepi munka és múzeumi – sok dokumentálással járó – munka. Nehéz pontosan megfogalmazni, hogy milyen tulajdonságok tesznek jó szakemberré valakit. Alapjából azok, amelyek a legtöbb munkánál fontosak, talán a szorgalom, kitartás, elkötelezettség, szakmaszeretet azok, amelyek mindenképpen kiemelendőek.
Tényleg jár-e veszélyekkel – ha nem is olyan jellegűekkel, mint az Indiana Jones-filmekben – a régészet, s milyen kockázatokat vállal egy régész?
Minden olyan veszély megjelenik, ami az építkezéseknél, hiszen sokszor építőipari tevékenységet, vagy amelletti munkát folytatunk. Kiemelendők a statikai, az építőipari gépek melletti mozgásokhoz kapcsolódó veszélyek, de a nagy mélységre, magasságra is figyelni kell. Ezen kívül az időjárási viszonyokról is szólni kell. Nagyon nagy melegben, napon is, télen, fagyban is dolgozunk, ezek hatásai, ha nem is azonnal, de évtizedek múlva előjönnek.
Azt mondják a tudósok munkájához nélkülözhetetlen az „ötlet”, valami, ami még nem bizonyításon, hanem sejtésen alapszik, és adott fázisban tovább gördíti a munkát. A régész, aki egész életében puzzle-ként próbálja kirakni a múltat, a részletekből az egészet rekonstruálni, mennyiben áll az egzakt tudomány talaján, s mennyiben kell, vagy egyáltalán lehetséges a képzelőerejére hagyatkoznia?
A jó régész nagyon konkrétan szétválasztja a bizonytalant a hipotézistől. Az egykori valóságnak csak nagyon kis szelete ismert. Nem képzelőerőnek hívnám, mert mindig van egy alap, amiből megpróbáljuk rekonstruálni az egykori életet. A legtöbb régész inkább kevesebbet mond, mutat be, minthogy bizonytalan dolgokat a szakma vagy a nagyközönség elé vigyen. Ennek ellenére én a magam részéről fontosnak tartom, hogy amiről van egy sejtésünk, amiről kialakult bennünk egy kép, azt jelezve, hogy csak elképzelés, de mutassuk be a nagyközönségnek. Ezt azonban úgy kell bemutatni, hogy alkalomadtán változtatható legyen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
- Az ágyi poloska is a rómaiakkal érkezhetett Britanniába
- Caracalla diadalívét találhatták meg egy szerbiai szénbányában
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 2024.05.06.
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 2024.05.06.
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 2024.05.06.