A Lincoln-merénylettől a Titanic megjósolt végzetéig – hét bizarr történelmi véletlen
2020. augusztus 27. 08:33 Múlt-kor
Korábban
Megjósolt végzet?
A szerencsétlenül járt Titanic már röviddel elsüllyedése után számos irodalmi művet inspirált. Az első „róla” szóló azonban 14 évvel a katasztrófa előtt készült.
1898-ban Morgan Robertson amerikai író és egykori tengerész egy képzeletbeli óceánjáró, a Titán utolsó útjáról írt Hiábavalóság című regényében (a későbbi címe: A Titán pusztulása). Kísérteties, mennyi a baljós párhuzam a könyv, valamint a 14 évvel későbbi igaztörténet között.
A Titanichoz hasonlóan a Titánt is elsüllyeszthetetlennek tartották. Csakúgy, mint a valóságban, a Titánnak sem volt elegendő, valamennyi utas befogadására alkalmas mentőcsónakja. Hogy egészen pontosak legyünk: a regénybeli hajón 24, míg a Titanicon 20 mentőcsónak kapott helyet.
Az előbbi óceánjáró 244 méter hosszú és 45 ezer tonna vízkiszorítású, az utóbbi 269 méteres és 46 ezer tonnás volt.
Talán a legkülönösebb egybeesés, hogy a regénybeli Titán 25 csomós sebességgel ütközött a jéghegynek Új-Fundlandtól mintegy 400 tengeri mérföldre (740 kilométerre), és a valóságban 22 és fél csomóval haladó Titanicot is pontosan ugyanott, Új-Fundlandtól 400 tengeri mérföldre érte utol a végzete.
Talán mondanunk sem kell: mindkét óceánjáró április egyik sötét éjjelén veszett oda.
A két történet helyenként persze eltér, igen jelentős különbség például, hogy a Titán 13 túlélőjével szemben a Titanic esetében 705-en menekültek meg.
A Titanic katasztrófáját övező érdeklődést kihasználva Robertson kiadója 1912-ben természetesen újranyomta a könyvet, amely John Rowlandnak, a Titán navigációs tisztjének szemüvegén keresztül mutatja be a fikciós tragédiát.
A Titanic elsüllyedését követően Robertsonról többen vélték úgy, hogy látnoki képességekkel bír, ám ő ezt mereven elutasította. Szerinte a véletlen egybeesések csupán a hajógyártás és a tengerészeti trendek széles körű ismereteinek köszönhetőek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.