Csontig hatoló rettegés: hét legendás mitológiai szörny
2020. augusztus 13. 08:11 Kulcsár Ádám
A mitológiai lények egyszerűen, mégis mélységében mutatják be az egyes kultúrák tagjainak csontig hatoló félelmeit. Betekintést nyújtanak abba, hogy a régmúlt korokban miként látták a világot, mitől rettegtek, ha éjjel zajra ébredtek. Az ősi skandinávok a tenger mélyén rejtőző szörnyetegtől, az ókori görögök különféle hibrid lényektől, a koreaiak egy rizsből gyúrt, Godzilla-szerű teremtménytől, míg az indiánok ősei a falánk, kannibál szellemtől rettegtek.
Korábban
Khimaira, a tüzes torkú
„Ez nem földi, de isteni sarj volt, kecske középütt, sárkány hátul, elől meg oroszlán, s torkából lobogó tűz lángját fujta riasztón” – olvashatjuk Homérosz Iliászában, amely a legkorábbi irodalmi hivatkozás a Khimairáról, a különféle vadak őrült, egybeforrt rémképéről.
Az oroszlán testű, nőstényként hivatkozott teremtménynek háta közepéből groteszk kinövésként emelkedett ki egy kecske feje, farka pedig fényes pikkelyekkel volt borítva, amely egy mérges kígyó fejében végződött.
A középső kecskefej képes volt lángot okádni, amellyel a görög mitológia szerint azonnal hamuvá tudott változtatni egy embert.
Az ősi történetek alapján a Khimaira a száz kígyófejjel rendelkező szörnyeteg, Tüphón és a nimfaarcú, kígyótestű Ekhidna gyermeke volt. Testvére volt Hüdra, egyes elbeszélések szerint pedig a Szfinx is.
Elképzelhető, hogy a bizarr lény a hettita kultúrából származott, és onnan kölcsönözték a görögök. A Kis-Ázsiát elfoglaló, Egyiptommal is hadakozó vaskori nép fiai még sasszárnyakkal ábrázolták, a feje pedig egy nőé volt.
A görög kultúra idővel kiszorította a hettitát a térségben, azonban könnyen átvehetett belőle több elemet is, egyszersmind félelmetesebbé alakítva a három állat erejét egy testben egyesítő lényt.
A Khimairával – amelyet a görögökön kívül az etruszkok és az Indus-völgyi civilizáció tagjai is ábrázoltak különféle kerámiákon – hősök sora szállt szembe, hogy bizonyítsa rátermettségét.
A szörnyetegről szóló leghíresebb történet Bellerophóné, aki a szárnyas ló, Pégaszosz hátán szállt szembe vele Lükia királyának parancsára. Bellerophónnak sikerült egy lándzsát átszúrnia a lény torkán, mielőtt az tüzet lövellhetett volna ki szájából. A lény gyomrában a tűz olyan égető volt, hogy megolvasztotta a hős lándzsáját, így a torka feltelt olvadt fémmel, aminek következtében megfulladt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap