A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai

A fizetett aktivisták

A Nyilaskeresztes Párt női tagjainak egy másik csoportját azok az egyedül élő nők alkották, akik alsó középosztálybeli származásúak, és kommunikációs stílusukat a pártvezetéssel szembeni állandó panaszkodás jellemezte. Ebből a csoportból származtak a Hűségszék női tagjai is, akik nyilashitükért börtönbüntetést szenvedtek a Horthy-rendszerben.

Közülük való Hunyadi Mária angol szakos tanár, akit 1939-ben internáltak nyilasérzelmei miatt, és Szálasi érmet is adott neki a tevékenységéért. A modernitást, a női szerepek megváltozását, s a szerintük ezzel együtt járó erkölcsi züllést okolták azért, hogy nem sikerült férjet találniuk.

A tagok közt megtaláljuk azokat is, akik megélték a társadalmi nemi egyenlőtlenségeket a munkahelyükön: csatlakoztak a párthoz, és pártmunkát is végeztek, amit egy teljesen hétköznapi, fizetett és biztos állásnak tekintettek.

Nem szabad elfelejtenünk: a munkavállaló nők védelme fontos pont volt a nyilaspárt programjában. Természetesen ez az adott kontextusban azt jelentette, hogy a „magyar” női munkavállalót védelmezték az „idegen” munkaadótól.

A nyilas pártaktivista nők esetében van egy csoport, melynek célja egészen más, mint csupán a munkakörülmények javítása. Tisztán hatalmi igényeket fogalmaznak meg – és a világ jobbítását. A nyilaspárt egyes tagjai gyönggyel kirakott nyilaskeresztes brosst vagy gyűrűt hordtak, és fess, női nyilasegyenruhát varrattak, vagy férfiruhát viseltek. A nyilaspárt erőszakra épülő hatalmi kört kínált a nőknek, és többen ezért léptek be. Tudatosan részt akartak venni a politikában, mely közismerten nem a nők világa, hiszen céljuk, mint egy missziós mozgalomnak, egy új világ felépítése volt.

Kozma Mária egy ilyen tipikus pártaktivista, akinek élete a „kisnyilasokkal” kapcsolatos történeti vitához is adalékul szolgál. Ő nemcsak politizált, hanem a háború végén egy lakást is átvett – úgymond – megőrzésre, és mikor annak a bérlője előkerült, nem akarta az ingatlant visszaadni, erre az feljelentette. Bebörtönözték, majd szabadulása után felajánlkozott az ÁVH-nak, ahol örömmel fogadták, és elkezdett besúgóként dolgozni mint a házfelügyelők szakszervezetének, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének és a Magyar–Szovjet Társaságnak a tagja.

1. A feleségek és az anyák
2. A nemzetformáló nővezetők
3. A nemzettest gyógyítói
4. A fizetett aktivisták
5. A bosszúálló bűnözők

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?