A leégett Festetics-ház maradványai is előbukkantak az egerszegi vár ásatása során

Az okleveles forrásokból, régészeti munkákból már korábban is ismert volt, hogy ezen a területen húzódik az egykori Egerszeg várának árka és keleti várfala. Mindezt a tavalyi próbafeltárás eredményei is igazolták. A megelőző régészeti feltárás augusztus végén kezdődött el a Göcseji Múzeum melletti mintegy 900 négyzetméteres területen. A régészek két olyan cölöpsorra bukkantak, amelyek valószínűleg korábbi megerődítései a várnak.

A XVII. század közepére keltezhető cölöpsorokat az 1600-as évek elején épített palánkfaltól nyugatra találták meg. Az ásatás másik meglepetése az a nagyméretű objektum, mely az elplanírozott palánkfal alatti rétegben került elő. Az objektum funkciója egyelőre még nem ismert, de a betöltéséből származó kályhacsempe töredékek nagy valószínűséggel a XV. század végére, XVI. század elejére keltezik - ismertette a Göcseji Múzeum régész-muzeológusa.

Hozzáfűzte: a keleti palánkfal belső oldalán egy olyan cölöpsoros konstrukció nyomait is megtalálták, mely egy összetettebb szerkezetű palánkerődítést sejtet. A feltárás egyik érdekessége az a téglaépület, melyet a levéltári adatok, valamint Póka Antal földmérő által az 1826-os tűzvész után készült térkép alapján a Festetics család 1824-ben megvásárolt épületével sikerült beazonosítani.

A régészeti leletek szépen szemléltetik, hogy a Göcseji Múzeum melletti terület évszázadok óta lakott terület volt - fogalmazott Simmer Lívia. Rátaláltak a régi korok emlékeire: üveggyöngyök és sok-sok kerámiatöredék - zömében kályhacsempe maradvány - került elő. A „meglepetés-lelet” egy ágyúgolyó volt, amely valószínűleg a vár készletéből származik, hiszen Egerszeg várát soha sem ostromolták - idézte fel.

A régészeti feltárás eredményeit múzeumpedagógiai foglakozás keretében, a helyszínen is bemutatják. Az általános- és középiskolás osztályok szerdánként rendhagyó történelem óra keretében megtekinthetik az ásatás folyamatát. Szombatonként a Göcseji Múzeum előtti térről az ásatás helyszínéig a vár vonalát végigjáró körséta indul.

Az erődítmény stratégiai jelentősége a Kanizsai vár eleste után növekedett meg. Az új végvárrendszerhez tartozott, építése 1603 után kezdődött el, történetét számos forrás dokumentálja. A várvédők 1664-ben egy nagyobb török sereg támadásakor felgyújtották a várat, a falakat az 1700-as évek elején elbontották, majd a várárkot is betemették.

Az egykori vár helyén a Modern Városok Program keretében Mindszenty-emlékközpont épül. A hercegprímásnak és a kommunista diktatúra egyházüldözésének emléket állító kiállítóhely a több mint ötmilliárd forintos, vallási turizmust is szolgáló városfejlesztési program részeként valósul meg Zalaegerszegen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai