A középkor 10 legjelentősebb mérnöki csúcsteljesítménye
2020. október 7. 17:44 Múlt-kor
Korábban
Bagdad felépítése
A Föld nagy városainak java része fokozatosan jött létre és generációk életén keresztül fejlődött metropolisszá. Ezzel szemben Bagdadnak, az Abbászidák városának a kigondolása, megtervezése és felépítése csupán néhány évbe tellett.
Mielőtt Al-Manszúr kalifa 762-ben úgy döntött, új fővárost emel a területen, csupán néhány kolostor állt itt. Több mint százezer építőmunkást irányítottak a megálmodott város helyszínére.
Bagdad kör alakú alaprajzzal, négy főkapuval és körülbelül 3 km-es átmérővel rendelkezett. A hármas határfal legkülső része több mint 80 láb (majdnem 25 méter) magas volt és egy vizes árok vette körül az egész várost, amelynek középpontjában az Al-Manszúr-palota és a nagy mecset magasodott.
Bagdad kerek városának felépítése néhány év alatt befejeződött, és a város körül hamarosan egy külső lakóterület – ma úgy mondanánk, hogy egy hatalmas külváros – jött létre, lakossága félmilliósra nőtt, és a középkori világ egyik legnagyobb birodalmának fővárosaként működött.
Lincoln-székesegyház
A világ legmagasabb építménye évezredekig az egyiptomi nagy piramis volt, egészen addig, amíg a 13. század elején a londoni Szent Pál székesegyház el nem nyerte tőle ezt a címet.
1311-ben a szintén angol földön megépített Lincoln-katedrális új tornyának köszönhetően 160 méteres magasságával utasította maga mögé korának valamennyi épületét.
A középkori Európa valamennyi katedrálisa mérnöki csúcsteljesítmény volt. Az olyan innovációk, mint például a boltívek használata lehetővé tette, hogy hatalmas és tágas belső terek jöjjenek létre. Ezekre az épületcsodákra elért magasságuk miatt a középkor felhőkarcolóiként tekinthetünk.
A Lincoln-katedrális tornya több mint kétszáz éven keresztül épült, 1548-ban azonban egy vihar lerombolta és soha többé nem építették fel újra. Az építészettörténet az Eiffel-torony 1889-es megépítéséig a valaha megépült legmagasabb épületként tartja számon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap