A kipusztulás szélére sodort több növényfajt is a viktoriánus páfránymánia
2018. május 30. 18:47 Múlt-kor
Minden korszaknak megvan a maga őrülete, amely izgalomban tartja az embereket szabad óráikban. Nem volt kivétel ez alól a viktoriánus Anglia sem, amelynek asszonyai a páfrányokban találták meg igazi szenvedélyüket.
Korábban
A korban leginkább páfrányláz – vagy a növény latin neve alapján Pteridomania – névre keresztelt jelenség gyökerei 1828-ra nyúlnak vissza, amikor is egy londoni botanikus, Nathaniel Bagshaw Ward azzal szembesült, hogy az angol főváros levegője már annyira szennyezetté vált, hogy páfrányai sorra elpusztulnak a kertjében. Ward megoldást keresett a problémára és észrevette, hogy az üvegedényekbe helyezett palánták szépen tudnak növekedni.
A sikeren felbuzdulva készített is egy speciális, zárható üvegládát, amelynek aljára földet helyezett. A Ward-láda névre keresztelt alkotás lényegében a történelem első terráriuma volt, amelyet Ward elsősorban arra használt, hogy angliai növényeket küldjön ausztrál kollégáinak úgy, hogy azok túléljék a hosszú utat. A tudományos praktikussága mellett a ládának azonban volt egy másik tulajdonsága is, nevezetesen, hogy szép volt, így kiváló díszítőelemként szolgálhatott egy lakás belsejében is.
A Ward-ládák valósággal letarolták Angliát és néhány éven belül szinte már mindenki páfrányokat nevelgetett otthonában. A növények iránti rajongást a botanikusok sem mulasztották el kihasználni, így például Ward egyik kollégája és barátja, George Loddiges egy képes katalógust adott ki, amelyből az újdonsült kertészek kedvükre válogathattak a Loddiges által kínált mintegy 80 egzotikus páfrányfajta közül.
A páfrányokhoz persze nem csak vásárlás útján lehetett hozzájutni, hanem elég volt kimenni a természetbe és begyűjteni a tetszetős növényeket. A páfránygyűjtés elsősorban a nők kedvelt hobbijává vált, akik valóságos páfrányvadász-partikat rendeztek ismerőseik meghívásával. A természetben való bandukolás valószínűleg azért volt különösen népszerű az asszonyok körében, mert ilyenkor nem kellett tartaniuk magukat a viktoriánus Anglia szigorú társadalmi szabályaihoz.
A Pteridomania kifejezést a kor egy népszerű írója, Charles Kingsley alkotta meg, aki egyik könyvében így írt az új őrületről: „Lányaitok talán már el is kapták az elterjedt pteridomaniát és páfrányokat gyűjtenek és vásárolnak. Közben pedig kiejthetetlen növényneveken civakodnak, amelyek minden újonnan vásárolt páfrány esetében mások és mások.”
A növények népszerűsége gyorsan túllépett a terráriumok falain és a páfrányok formavilága kedvelt díszítőmotívummá is vált. A levelek feltűnnek az ekkoriban készült edényeken, ruhákon és még a sírköveken is. Bár a páfrányláz elsősorban Angliát érintette, a század második felére már Egyesült Államokban is jócskán voltak követői.
Az ártatlannak tűnő hobbi komoly veszélyeket is rejtett magában. Több eset is előfordult, amikor egy-egy merész páfrányvadász a halálba zuhant, miközben egy magas sziklán talált különleges növényt igyekezett begyűjteni. Az igazi veszély azonban magukra a növényekre leselkedett, ugyanis a tömeges páfrányvadászatok több növényfajt is majdnem teljesen kipusztítottak. Az ír Killarney-páfrány például még napjainkban is védett növénynek számít a 19. században elszenvedett veszteségei miatt.
A páfránymánia pusztító hatásait már a korban is észlelték, ahogy Anglia egyre súlyosabb páfrányhiánnyal volt kénytelen szembenézni. Egy Nona Bellairs nevű írónő még javasolta is, hogy a vadászatot szabályozó rendelkezések mintájára alkossanak páfránytörvényeket is a népszerű növények megóvása érdekében. Erre végül nem került sor, ugyanis a század végére, mint ahogy az általában lenni szokott, teljesen lecsengett a páfrányláz.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
