A vörösterror 133 napja

A II. világháborús japán katona, aki csak 1974-ben tette le a fegyvert: így élt Onoda Hiroo

2018. május 4. 08:25 Múlt-kor

A megváltozott Japán nem nyerte el a tetszését

Szuzuki a japán kormány segítségével felkutatta Onoda egykori felettesét, Tanigucsi őrnagyot, aki ekkoriban egy könyvesboltban dolgozott. Tanigucsit ezután Lubangra utaztatták, ahol közel 30 év után, személyesen utasította Onodát a fegyverletételre.

Onoda és emberei ezen időszak alatt mintegy 30 szigetlakót öltek meg (a falusiak vádjai szerint ez a szám magasabb volt) és további százat megsebesítettek. Amikor megadta magát, Onoda birtokában egy működő gépfegyver (mintegy 500 tölténnyel), néhány kézigránát, egy kard és egy édesanyjától kapott kés volt. A Fülöp-szigetek elnöke, Ferdinand Marcos a körülményekre tekintettel (nevezetesen, hogy Onoda végig abban a tudatban élt, hogy hadi állapot van) elnöki kegyelemben részesítette a japán tisztet.

Onoda már egy teljesen megváltozott Japánba tért haza. A demokratizálódott, a tradicionális japán értékeknek egyre inkább hátat fordító ország nem nyerte el a tetszését, ezért alig egy évvel később, 1975. április 25-én Brazíliába költözött, ahol marhatenyésztéssel kezdett foglalkozni. Érdekesség, hogy eme szenvedélye a dzsungelben töltött évei során alakult ki, amikor egy lopott rádión ausztrál műsorokat hallgatott az állattenyésztésről.

A Brazíliában megházasodó Onoda csak 1984-ben tért vissza szülőhazájába, miután értesült arról, hogy egy japán tizenéves meggyilkolta a saját szüleit. Onoda ezért egy oktató tábort hozott létre fiatalok számára. 1996-ban a Lubang-szigetre is visszatért, ahol virágot helyezett el egykori bajtársa, Kozuka halálának helyszínén és 10 ezer dollárt adományozott egy helyi iskolának.

Onoda élete végéig nagy népszerűségnek örvendett Japánban. 1974-es hazatérése idején sokan még arra is biztatták, hogy induljon a parlamenti választásokon. Bár erre végül nem került sor, a következő években a brazíliai japán közösség prominens alakjává emelkedett, és kapcsolatban állt a Japán háború utáni alkotmányának eltörléséért és a császár kormányzati jogköreinek visszaállításáért küzdő, befolyásos Nippon Kaigi szervezettel is.

Onoda végül 91 éves korában, 2014-ben hunyt el Tokióban.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Onoda és Tanigucsi 1974-benOnoda a fegyverletételét követőenOnoda és Szuzuki 1974 februárjábanOnoda visszatérése JapánbaOnoda a Fülöp-szigeteken 1996-banOnoda kezet fog Marcos elnökkelOnoda beszédet mond Japánban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!