A II. világháborús japán katona, aki csak 1974-ben tette le a fegyvert: így élt Onoda Hiroo
2018. május 4. 08:25 Múlt-kor
Korábban
A megváltozott Japán nem nyerte el a tetszését
Szuzuki a japán kormány segítségével felkutatta Onoda egykori felettesét, Tanigucsi őrnagyot, aki ekkoriban egy könyvesboltban dolgozott. Tanigucsit ezután Lubangra utaztatták, ahol közel 30 év után, személyesen utasította Onodát a fegyverletételre.
Onoda és emberei ezen időszak alatt mintegy 30 szigetlakót öltek meg (a falusiak vádjai szerint ez a szám magasabb volt) és további százat megsebesítettek. Amikor megadta magát, Onoda birtokában egy működő gépfegyver (mintegy 500 tölténnyel), néhány kézigránát, egy kard és egy édesanyjától kapott kés volt. A Fülöp-szigetek elnöke, Ferdinand Marcos a körülményekre tekintettel (nevezetesen, hogy Onoda végig abban a tudatban élt, hogy hadi állapot van) elnöki kegyelemben részesítette a japán tisztet.
Onoda már egy teljesen megváltozott Japánba tért haza. A demokratizálódott, a tradicionális japán értékeknek egyre inkább hátat fordító ország nem nyerte el a tetszését, ezért alig egy évvel később, 1975. április 25-én Brazíliába költözött, ahol marhatenyésztéssel kezdett foglalkozni. Érdekesség, hogy eme szenvedélye a dzsungelben töltött évei során alakult ki, amikor egy lopott rádión ausztrál műsorokat hallgatott az állattenyésztésről.
A Brazíliában megházasodó Onoda csak 1984-ben tért vissza szülőhazájába, miután értesült arról, hogy egy japán tizenéves meggyilkolta a saját szüleit. Onoda ezért egy oktató tábort hozott létre fiatalok számára. 1996-ban a Lubang-szigetre is visszatért, ahol virágot helyezett el egykori bajtársa, Kozuka halálának helyszínén és 10 ezer dollárt adományozott egy helyi iskolának.
Onoda élete végéig nagy népszerűségnek örvendett Japánban. 1974-es hazatérése idején sokan még arra is biztatták, hogy induljon a parlamenti választásokon. Bár erre végül nem került sor, a következő években a brazíliai japán közösség prominens alakjává emelkedett, és kapcsolatban állt a Japán háború utáni alkotmányának eltörléséért és a császár kormányzati jogköreinek visszaállításáért küzdő, befolyásos Nippon Kaigi szervezettel is.
Onoda végül 91 éves korában, 2014-ben hunyt el Tokióban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.