2300 éves alkoholos italt találtak Kínában

Bronz alkoholos üst a Csin-dinasztia idejéből (Forrás: Shaanxi Provincial Institute of Archeology)

A folyadékot egy fokhagyma formájú bronzpalackban találták meg az M39-es sírban, a Shanjiabao temető területén, Guyuan közelében. A temetkezési hely nem messze fekszik a Kínai Nagy Fal egyik szakaszától, és egykor katonák, valamint helyi lakosok nyughelyéül szolgált. A feltárások során összesen 183 sírt azonosítottak, amelyek túlnyomó többsége a Csin államhoz köthető.

A kutatást Ruru Chen, a Northwest University munkatársa vezette, aki kollégáival együtt részletes vizsgálatnak vetette alá a leletet. Az eredményeket a Journal of Archaeological Science: Reports közölte.

Mit rejtett a bronzpalack?

A lezárt edény felnyitásakor a kutatók meglepő állapotban találták a tartalmát: közel négy liter, halvány kékeszöld árnyalatú, szagtalan folyadék került elő, amelyhez kevés üledék is társult. A tartósítás kulcsa a gondos lezárás volt: a palack belsejét textillel, külsejét pedig szerves anyaggal vonták be, így a folyadék több mint két évezreden át fennmaradhatott.

A tudósok korszerű módszerekkel vizsgálták meg a mintát. Többek között infravörös spektroszkópiai és nagy felbontású tömegspektrometriai elemzéseket végeztek, valamint mikroszkóp alatt tanulmányozták a benne található keményítőszemcséket, növényi maradványokat és élesztőket.

Az elemzések alapján egyértelművé vált, hogy az ital gabonaalapú alkoholos ital volt. Fő összetevői között a köles és a búzafélék csoportjába tartozó növények szerepeltek. A kutatók számos szerves vegyületet mutattak ki, például aminosavakat, zsírsavakat és különféle szénhidrátokat. Emellett jelentős mennyiségben volt jelen tejsav és oxálsav, míg a borkősav csak kisebb arányban fordult elő.

Külön figyelmet kapott az erjesztéshez használt „qu”, amely gabonából vagy gyógynövényekből készült penészalapú fermentációs anyag. Az ősi kínai írások a „qu”-t egy hagyományos, erjesztéshez használt sörkészítő összetevőként említik.

Kína sörfőzési hagyománya az egyik legrégebbi a világon, gyökerei egészen a neolitikumig nyúlnak vissza. A mostani felfedezés azonban azért különösen értékes, mert nemcsak nyomokat, hanem magát a folyadékot sikerült megőrizni. Ez jóval pontosabb képet ad az egykori eljárásokról és alapanyagokról.

A kutatók szerint a Csin állam lakói már több mint kétezer évvel ezelőtt magas szinten értettek a sörfőzéshez és az erjesztési technológiákhoz.

A fokhagyma formájú bronzedények, amelyekben az italt tárolták, széles körben elterjedtek voltak, és használatuk egészen a Han-dinasztia idejéig (kb. i. e. 475 – i. sz. 220) fennmaradt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai