2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

A lelkesítő Gábor Áron és a "kétarcú" Bem

2014. október 3. 14:59 MTI

Bem József személyes tulajdonságait és ravasz hadvezetési módszereit, Gábor Áron tömegeket meggyőzni képes, lelkesítő egyéniségét, gróf Mikes Kelemen huszárezredes hősi halálát, valamint az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc több más szereplőjének életét idézték fel előadásaikban a téma avatott szakértői pénteken az erdélyi Torockón, a Duna Házban. 

Egyed Ákos kolozsvári történész, akadémikus a kétszáz évvel ezelőtt született Gábor Áron szerepéről beszélt Háromszék önvédelmi harcában. Felidézte, hogy a székelység annak idején fontos döntés előtt állt: vállalja-e fegyveresen az önvédelmi harcot, avagy behódol a császári seregeknek. A küzdelem ugyanis nehéztüzérség nélkül kilátástalannak tűnt. Ebben a helyzetben vállalta Gábor Áron az ágyúöntést, s ezek a fegyverek tették lehetővé a székelyeknek, hogy megküzdhessenek a náluk sokkal erősebb ellenséggel. Egyébként Egyed Ákos volt az, aki a sepsiszentgyörgyi levéltárban megtalálta azt a határozatot, amelyben a székelyek eldöntötték, hogy vállalják a harcot.

Süli Attila őrnagy, budapesti kutató gróf Mikes Kelemen huszár ezredes katonai pályafutását idézte fel, emlékeztetve, hogy ő alakította meg a 15. Mátyás huszárezredet. Az 1820-ban a háromszéki Zabolán született és huszonkilenc éves korában a szabadságharcban hősi halált halt Mikes Kelemen Bem József barátja volt, a lengyel tábornok rendkívül nagyra becsülte őt - mondta egyebek között az előadó. Nagyszeben első - sikertelen - ostrománál a huszár ezredest ágyúgolyó találta el, az oltotta ki életét.

Csikány Tamás hadtörténész, egyetemi tanár élvezetes, emberközeli képet festett Bem Józsefről, akiről az előadásból kiderült: látszólag jelentéktelen figura volt, hanyagul öltözködött, de igazi, határozott egyénisége a harctéren nyilvánult meg. Katonáival nagyon is sokat törődött, arra különösen ügyelt, hogy legyen megfelelő táplálékuk. "Éhes katonával nem lehet harcolni" - vallotta Bem József.

A többi előadó is a szabadságharc egy-egy vonatkozására összpontosította mondanivalóját. Hernády Zsolt történész például a nők szerepéről beszélt, s kitért Gróf Teleki Eduárdné mentőakcióira, az árván maradt gyermekek megmentésére, örökbe fogadására. Zakar Péter szegedi egyetemi tanár, történész Bíró Sándor református lelkésznek a szabadságharc idején betöltött szerepéről beszélt. Kedves Gyula, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója az aradi vértanúk emlékét idézte fel, mégpedig az egykori aradi ereklyemúzeum gyűjteményei alapján.

A konferencia szünetében Dobos Menyhért, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a Duna Ház július 6-án nyitotta meg kapuit azzal a céllal, hogy kulturális központként működve elsősorban a szórványban élő magyarság szülőföldön maradását segítse. A nemzeti identitás ápolása a Duna Televízió egyik fontos küldetése - tette hozzá. A központ terveiről szólva jelezte, hogy irodalmi esteket tartanak majd Takaró Mihály irodalomtörténész vezetésével, filmklubot is szerveznek a Magyar Művészeti Akadémia közreműködésével, az érdeklődők a legjobb magyar filmeket tekinthetik meg, és találkozhatnak majd az alkotókkal. Néprajzi előadássorozat helyszíne is lesz decemberben a Duna Ház, mégpedig a Székely Nemzeti Tanács szervezésében, Orbán Balázs nyomában címmel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár