2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hogy élte meg a hátország a Nagy Háború éveit?

2014. szeptember 19. 15:20

"A hangulat a lehető leglelkesebb volt. A cigányok csak a nemzeti himnuszokat játszották"

Ferenciek tere (Fortepan)

A vidéktől eltérően a főváros a háború kezdeti szakaszában alig érzékelt valamit a megváltozott körülményekből: a nyüzsgő Budapest élte tovább a fejlődő metropolisz életét. A lapok a szarajevói merénylet és a Szerbia elleni hadüzenet között eltelt egy hónap alatt végig arról cikkeztek, hogy meg kell torolni a merényletet, az ezt követő euforikus állapot pedig a közhangulatban is tükröződött, emelte ki Bödők Gergely, az Eszterházy Károly Főiskola doktorandusza.

"Július 26. - Ozsonna közben jött a hadüzenet híre. Az emelkedett hangulat még magasabbra hágott, a lelkesedés óriási volt mindenkinél, szónoklatok hangzottak el s a magyar, német, osztrák himnusz egymást váltották, és ilyen lelkes hangulatban indultunk be a városba. Útközben a levélhordó kézbesítette nekem a behívó parancsot. […] Minthogy a vonatom csak holnap reggel indul, este még a kávéházban jöttem össze a d. u. társaságommal. A hangulat a lehető leglelkesebb volt. A cigányok csak a nemzeti himnuszokat játszották, s a közönség állva énekelte azokat" - írta visszaemlékezésében Koch Rudolf 25 éves budapesti agármérnök.

A budapesti hadkötelesek kétharmada került ki a frontra, így összesen 80 ezer családot érintett az első világháború - ennyien kaptak hadisegélyt. A legfontosabb üzemek irányítását katonák vették át a katonai szempontok érvényesítéséhez, de a haditermeléshez szükséges munkaerőt így sem sikerült pótolni. Hadifoglyokat, nőket állítottak munkába, a női kalauzok, postáskisasszonyok, utcaseprők ekkor jelentek meg először a főváros utcáin.

A háború következtében a termelékenység csökkent, a kenyérgabona termelése a harmadára, majd a felére zuhant, ahogy a főváros kereskedelmi forgalma is. 1915-ben vezették be a kenyérjegyet, a következő évtől pedig már a cukrot, 1917-től a kávét, a szappant, a rizst és a vajat is csak jegyre lehetett adni. A piaci szempontok kikapcsolása természetesen nem kedvezett a termelés növekedésének, a reálbérek drasztikusan csökkentek.

A besorozott budapestiek közül 35 ezren haltak meg a fronton, s 70 ezer főre tehető a hadifoglyok száma. 1916-ra állandósult az infláció és az áruhiány, s megindultak a plakátokon hirdetett hadikölcsönkampányok, amelyekből összesen nyolc volt. Budapest lakossága a háború ellenére is nőtt: az 1910-es 880 ezer főről nyolc év alatt 970 ezerre emelkedett a főváros népessége, jórészt a tömeges beköltözésnek köszönhetően, ami számos nehézséggel (lakáshiány, túlzsúfolt tömegközlekedés, akadozó vízellátás, szénhiány) járt a mindennapokban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár