Hogy élte meg a hátország a Nagy Háború éveit?

Koronázás a háború kellős közepén

IV. Károly 1916-ban, az első világháború közepette lett az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója. A koronázás mint jeles közjogi esemény a korabeli közvélemény számára óriási jelentőséggel bírt - mondta el előadásában Maczó Ferenc. Az ELTE BTK doktorandusza kutatásából kiderült, hogy Ferenc József 1916. november 21-i halálát követően a magyarországi pártok pártközi konferencián bizottságot hoztak létre, hogy minél hamarabb, lehetőleg még az év végén meg tudják tartani a koronázási ünnepséget. A Koronázási Ünnepélyt Rendező Bizottság négy albizottságból állt: forgalmi, rendészeti, tribünjegyeket kiosztó, művészeti és műszaki albizottság. Mintául az 1867-es koronázás szolgált, de - tekintettel a háborús helyzetre - leegyszerűsített formában képzelték el a jeles eseményt.

IV. Károly a Szent György térre épített királydombon

A szenvedések és a nélkülözések közepette a mindinkább reményként szolgáló esemény nagy hatással volt a közvéleményre, az utca emberére. Budapest lázasan készülődött, az élelmesebb polgárok 5-8 ezer koronáért adták bérbe házaik ablakait azoknak, akik a lehető legközelebbről szerettek volna részesei lenni a külföldi lapok érdeklődését is felkeltő koronázási aktusnak. Károlyra a közvélemény mint a béke kieszközlőjére tekintett, a magyar sajtóban pedig egyre-másra jelentek meg a hangulatjavító cikkek a koronázás napjához közeledve.

A koronázási ünnepségsorozat három napig tartott. A Nyugati pályaudvart az alkalomhoz illően feldíszítették, a királyi pár hintója a Lánchídon keresztül ment fel a várba. December 29-én a palotából a Mátyás-templomba szállították a koronázási jelvényeket. A koronázásra december 30-án került sor; a vár területére csak sorszámozott, névre szóló jeggyel lehetett belépni; összesen 13473 jegyet adtak el, ebből alig 4300-at vehettek meg magánemberek, akik csak a felvonulást, az esküt és a kardvágást láthatták. A királyi pár még aznap hazautazott Bécsbe, ami sokakban visszatetszést keltett. Maczó Ferenc szerint a jó szándék vezérelte döntésekor a világháborús helyzetet szem előtt tartó királyt, ám a koronázás fényéből ez mégis sokat elvett.

1. Plakátokkal a hadikölcsönért
2. Hadigazdálkodás a Nagy Háborúban
3. Koronázás a háború kellős közepén
4. A magyar Svejk megéljenzi a trónörökös halálát
5. "A hangulat a lehető leglelkesebb volt. A cigányok csak a nemzeti himnuszokat játszották"
6. Bakák az Állatkertben, söröző Budapest

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe