Ritka leletek kerültek elő a zsidó háború idejéből
2014. augusztus 7. 08:35
114 bronzérmét találtak egy kerámialádikában egy ókori lakóház egyik helyiségében a zsidó háború negyedik évéből - jelentette be az Izraeli Régiségügyi Hatóság (Israel Antiquities Authority, IAA) kedden.
Korábban
"A kincslelet, amelyet néhány hónappal Jeruzsálem eleste előtt rejtettek el, betekintést enged a város szélén élő zsidók életébe a felkelés utolsó éveiből" - írják közleményükben az IAA megbízásából dolgozó ásatásvezetők. Pablo Betzer és Eyal Marco szerint minden bizonnyal a ház tulajdonosa abban a reményben rejtette el a bronzérméket, hogy az erőszak csillapodásával visszajön értük.
A zsidó háború a 66-tól 70-ig tartó, Júdea ellen vezetett római hadjárat volt, amely Jeruzsálem pusztulását és a zsidók teljes szétszóródását eredményezte. A háborút megelőzően a zelóták és a hozzájuk csatlakozó esszénusok lázadását látva Nero római császár arra utasította frissen kinevezett júdeai helytartóját, Vespasianust, hogy fojtsa el a rebelliót. Ötévnyi küzdelem után Titus 70-ben körülzárta Jeruzsálemet, ám a tömeg az éhség és a fellépő járványok dacára hevesen ellenállt. A város öt hónapon át tartó ostrom után esett el, s leégett a salamoni templom utódja is.
Az érmék egyik oldalán egy kupa képe van, alatta egy héber nyelvű felirat: "Cion megváltására". A másik oldalán két citrom között egy nyaláb pálmaág motívuma látható, illetve a dátum héberül: "4. év", utalva a zsidó háború idejére. A régészek feltárták a ház két másik szobáját és az udvarát is. Az épületet minden bizonnyal 69-ben vagy 70-ben rombolták le, írják az IAA szakemberei. A jelek szerint a területen a második évszázad elején ismét építkezésbe fogtak, aminek a Római Birodalom elleni Bar Kohba-felkelés (132-135) vetett véget. A kutatók feltételezése szerint a településen olyanok élhettek, akik aktívan részt vehettek mindkét lázadásban.
A kincsek lelőhelye, az egyes számú, Tel Avivot Jeruzsálemmel összekötő új autópálya nyomvonala eddig igazi kincsesbányának bizonyult. A korábbi megelőző ásatások során Tel Motzánál 9500 éves kultikus szobrokat találtak, az egyik egy ökröt, a másik pedig egy szarvasmarhafélét ábrázol. Ugyanott egy 2750 éves templom romjai között vázákra és szobrocskákra bukkantak. A Jezréel-völgyben pedig régészek egy 3300 éves agyagkoporsóra leltek, amely feltehetően egy egyiptomi tisztté lehetett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.