Így ábrázolták a Balatont az újkorban

A 18. században a Balaton környéke teljesen elmocsarasodott. A 17. század végi „kis jégkorszak" következtében a vízszint megemelkedett, az elmocsarasodást segítették továbbá a malmok és a malomgátak is. A déli partot sújtó árvizek is sürgették a Balaton vízrendszerének szabályozását. Ugyanakkor a 18. század folyamán fontossá vált az olcsó agrártermékek (gabona) előállítása, valamint a gabonaszállítás biztosítása érdekében a közlekedés fejlesztése. Az 1770-es években a vízi közlekedés javítása különösen nagy hangsúlyt kapott. Így merült fel az a gondolat, hogy a Balaton egy részét és annak mocsarait lecsapolják, kiszárítsák új termőterületek kialakítása érdekében. Ennek megtervezésében kapott szerepet Krieger Sámuel (1746-1781).

Krieger a bécsi hadmérnöki akadémián tanult (1766-1768). Sopron megye mérnökeként kezdett dolgozni, majd 1779-től évi 800 forintos fizetéssel királyi mérnök lett. 1772-ben báró Sigray Károly királyi biztos irányításával részt vett a Sárvíz felmérésében és szabályozásának kidolgozásában Böhm Ferenc és Deáky József mérnökökkel közösen. Az uralkodó 1774 nyarán elrendelte a Sió, a Kapos és a Balaton szintezését és térképezését, valamint a Sárvíz felmérését. Ez előbbit Krieger Sámuelre, az utóbbit Böhm Ferencre bízták. 1775-ben mindkét mérnök teljesítette a megbízást, így 1776 januárjában már a szabályozási terv kidolgozását kapták feladatul.

Krieger 1776. április 10-én Sopronban készített egy előzetes tervezetet a lecsapolásról. (Vorläuffiger Bericht, die Austrockerung der Kapposser Moräste, und Ablaßung des Platten See betreffend) Június 8. és július 6. között Krieger Walcher József hajózási igazgatóval bejárta a Kapos, a Sió és a Balaton vidékét, ellenőrizték a méréseket és a térképek adatait, majd július 6-án Tihanyban elkészítették jelentésüket és Sigray Károly vezetésével, valamint az érintett megyék képviselőinek részvételével bizottsági ülésen megtárgyalták a javaslatokat.

A felmérés eredményeként térkép is született a területről: ez a Balaton első részletes és pontos térképe. A térképnek négy példányáról tudunk, amelyből kettőt csak a szakirodalomból ismerünk, mégpedig Cholnoky Jenő leírásából. A négyből az egyik, a Mappa geographica exhibens situm lacus Balaton cum vicinitatibus suis una et projecto quod derivanda aquarum copia et navigatione in partibus his institunda elaboratum est című példányt az Országos Levéltár őrzi, de a térképen szereplő adatok alapján Krieger ezt a mappát 1766-ban készítette. Az eddigi kutatások azonban egyértelműen bizonyítják, hogy elírásról lehet szó, és 1776-ból származik a térkép.

Egy cím, szerző és dátum nélküli változat található a MNL Zala Megyei Levéltárában. Cholnoky A Balaton hidrográfiája című művében további két példányt ismertet. Az egyik, szintén datálatlan térképet (Mappa exhibens lacum Balaton cum projecto derivationes ejusdem et exsiccationis paludum elaborata a Samuele Krieger lecta per Hungariam mathematicus) egykor a Veszprém Megyei Levéltárban tanulmányozta Cholnoky. A másik, cím, szerző és évszám nélküli térképet pedig a Hunyadi család kéthelyi levéltárában találta meg, amely levéltár azonban 1956-ban, az Országos Levéltárban kitört tűzben teljesen megsemmisült.

A teljes cikk és a térkép a MNL Archívumában található

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban