A Nyírség fejedelmi városa
2014. május 19. 16:37
A nagy kiterjedésű Báthori-birtok központjában, Nyírbátorban Magyarország újkori történelmét meghatározó fejedelmek és főurak váltották egymást, virágzása azonban az erdélyi fejedelmi és a lengyel királyi címet is megszerző Báthoriakhoz köthető. A család történetét bemutató, a XVIII. században épült egykori minorita kolostor gyönyörű barokk épületében lévő múzeum 1961 óta számos érdekességet tartogat a látogatóknak.
Korábban
A történelmi kisváros, Nyírbátor a magyar középkor gazdag örökségével fogadja a látogatókat. Története az évszázadokon keresztül egybeforrt a Báthori-családdal, melynek birtoka, otthona és temetkezési helye, a Dél-Nyírség gazdasági, kulturális és hagyományőrző központja volt. Történelmi személyiségek tűnnek fel a hozzájuk kapcsolódó változó korok megannyi emlékével, a megrendítő távlattal, a folytonos megmaradás mindennapi küzdelmével, Nyírbátor egykori hangjaival.
A gótikus, félezer éves templomai mellett mindezek őrizője, ápolója, változásainak időrendi vezetője, a letűnt korszakok bemutatója a Magyar Nemzeti Múzeum Báthori István Múzeuma.
A XVIII. században épült egykori minorita kolostor gyönyörű épületében lévő múzeum 1957 óta számos érdekességet tartogat a látogatóknak. Vonzereje elsősorban az igen jelentős régészeti, történeti, néprajzi, fegyvertörténeti, képző- és iparművészeti gyűjteményeiben rejlik.
A szerzetesi cellasorból kialakított térben helyet kapó „Nyírbátor város évszázadait” sokoldalúan bemutató, valamint a régióban 70 éves határőr múltat felidéző állandó kiállítások önmagukban is élményekkel gazdagítják a történeti és szellemi örökség iránt érdeklődőket.
A XVIII. században épült egykori minorita kolostor gyönyörű barokk épületében lévő múzeum 1961 óta számos érdekességet tartogat a látogatóknak. Vonzereje elsősorban az igen jelentős régészeti, történeti, néprajzi, iparművészeti, fegyver-, és képzőművészeti gyűjteményeiben rejlik.
Mindezek mellett egyedülálló, páratlan érdekességekkel és értékekkel is dicsekedhet a múzeum. A középkori Magyarország egyik meghatározó, az ország vezetésében kiemelkedő szerepet betöltő Báthoriakhoz kapcsolódó tárgyi emlékek közül egyedül itt látható a ritkaságszámba menő, évszámmal is ellátott Báthori-család vörös márvány, sárkányos címerköve, valamint a XVI-XVII. század folyamán a Báthori-fejedelmek által veretett arany- és ezüstpénzek. Az európai és a hazai reneszánsz reprezentáns művészeti emlékei közül itt csodálható meg az egyik legszebb alkotás, az 1511-ben Firenzében készült templomi ülőpad (stallum) kisebbik padsora, mely eredetileg a Báthoriak Szent György nevét viselő templomában állt.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59