2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: március  •  Nap: 28
23 találat
[1]

1472. március 28.

Megszületett Fra Bartolommeo olasz festő

A toscanai reneszánsz kiemelkedő alakja Firenzében látta meg a napvilágot. Barátja, Savonarola mártírhalála után elégette addigi világi tárgyú képeit, s belépett a dominikánusok pratói, majd firenzei San Marco- kolostorába, és fölhagyva a festéssel évekig csak rajzolt. Ezek a rajzok életművének különösen becses részét alkotják. Később újra visszatért a festészethez, nagy műhelyt tartott fenn a kolostorban. Itt festette első jelentős művét, Savonarola képmását. Legkiválóbb képei - az Utolsó ítélet, a Mária megjelenik Szt. Bernát előtt - az Uffiziben vannak. Festményein a természetes háttér helyett fülkét, baldachint alkalmazott, ezáltal sikerült fokoznia oltárképeinek ünnepélyes hatását. Ismert képe még a Feltámadt Krisztus, a Szent család, a Jézus bemutatása, valamint Péter és Pál apostol, továbbá Márk evangélista portréja. 1517. október 31-én hunyt el.

[2]

1592. március 28.

Megszületett Jan Amos Komensky pedagógus

Comenius Nivnicében született. A prerovi középiskolában az igazgató felismerte adottságait és papi pályára irányította. A heidelbergi egyetemen Francis Bacon munkáit olvasva arra a meggyőződésre jutott, hogy az ezeréves királyság a tudomány segítségével valósítható meg. Lelkész lett, de a harmincéves háború kitörése miatt más protestáns vezetőkkel együtt Lengyelországba menekült. Bujdosása közben írta meg A világ útvesztője és a szív paradicsoma című allegóriáját, amelyben kétségbeeséséről és a vigasz forrásairól szólt. 1628-ban Lesznóban telepedett le. Rövid javaslat című művében valamennyi fiatal iskoláztatása mellett állt ki, s mind a nemzeti, mind az európai kultúrát meg akarta ismertetni velük. 1632-ben írta csehül Nagy oktatástanát, amelyet 1638-ban latinul is kiadott, Didactica magna címmel. Ebben az oktatási módszerek forradalmasítását javasolta, hogy a tanulás örömteli, gyors és alapos legyen. 1637-ben keletkezett a Prodromus pansophiaet (A teljes tudás előfutára) című könyve. Az anyáknak is írt, s a gyermekkor első éveinek szerepét hangsúlyozza. Másik fontos elve, hogy az európai kultúrát latinul kell tanítani, hogy mindenki számára egyformán hozzáférhető legyen. A nyelvtanról a világ dolgaira helyezte át a hangsúlyt. Janua linguarium reserata (A nyelvek felnyitott ajtaja) című könyve latin és cseh nyelven közölt ismereteket egymás melletti hasábokon. A mű igen híres lett, számos nyelven kiadták. Ekkor már nem bízott Csehország felszabadításában, ezért a társadalmat az oktatás révén akarta átalakítani. 1641-ben Angliába, 1642-ben Svédországba ment. A harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke (1648) után a cseh száműzöttek minden reményüket elvesztették, hogy hazatérhessenek. Comenius visszatért a lengyelországi Lesznóba, ahol csakhamar morva püspökké választották. 1650-ben Lorántffy Zsuzsanna és fia, Rákóczi Zsigmond hívta meg Sárospatakra, ahol 1650-54 között tanított. Reformjai azonban csak az alsóbb osztályokban valósultak meg, mert II. Rákóczi György fejedelem megakadályozta elképzelései megvalósítását. Magyarországon írta negyedik fontos művét, az Orbis sensualium pictus (A látható világ) címűt, és a Schola ludus (Az iskola mint játékszín) című darabját, melyet a pataki diákok 1654-ben elő is adtak. Miután Rákóczi György elutasította társadalmi reformterveit is, visszatért Lesznóba. 1656-ban Amszterdamba menekült, ott élt 1670. november 15-én bekövetkezett haláláig.

[3]

1677. március 28.

Meghal Wenzel Hollar cseh-német rézmetsző és rajzoló

Prágában született 1607. június 13-án. Frankfurt am Main-ban tanult, utána Kölnben telepedett le. Itt ismerkedett meg az angol származású Arundel gróffal, aki magával vitte hazájába, és élete végéig támogatta. 1644-ben készítette el az angol női ruhadivat 28 lapos sorozatát. Igen termékeny művész volt, mintegy 3000 rézkarcot készített. Alkotásai tökéletes és finom technikával készültek, tartalmuk gazdag változatosságával fontos művészet- és kultúrtörténeti források.

[4]

1776. március 28.

II. Katalin megalapítja Moszkva első nyilvános színházát

Története szorosan összefügg az orosz opera- és balettművészet kibontakozásával. A társulat 1780-ban kapott először önálló épületet, de az 1805-ben leégett. Helyén 1821-24 között emelték Oroszország legnagyobb és legrangosabb opera- és balettegyüttesének otthonát, klasszicista stílusban. A színházat 1825. január 18-án nyitották meg. A Nagy Színház nevet 1806-ban, állami kezelésbe vételekor kapta (megkülönböztetésül az abban az évben alakult Kis Színháztól). A színház nagyterme 1853-ban kiégett, s az épület 1856-ban befejeződött újjáépítése után nyerte el mai alakját 2000 fős nézőterével monumentális méretű színpadával. Neve 1919 óta Állami Akadémiai Nagy Színház.

[5]

1851. március 28.

Meghal Döbrentei Gábor író

Döbrentei Gábor a Veszprém megyei Somlószöllősön született 1785. december 1-jén. A pápai református kollégiumban, majd Sopronban végezte iskoláit. 1805-től a wittenbergi egyetemen tanult. Hazatérését követően Kazinczy Ferenc ajánlására nevelő lett a bukovinai Andrásfalván a Gyulay családnál. Tanítványaival bejárta egész Erdélyt. Kolozsvárott baráti kapcsolatba került Bölöni Farkas Sándorral és Wesselényi Miklóssal is. Kazinczy Ferencet ő kalauzolta 1816-os erdélyi utazásán. 1814-ben megalapította az Erdélyi Magyar Museum című folyóiratot, amit 1818-ig, a lap megszűnéséig szerkesztett. 1818-ban Marosvásárhelyen megszervezte az Erdélyi Magyar Tudós Társaságot, amelynek titkára lett. 1820-ban, a Társaság feloszlása után Pestre költözött. 1825-ben részt vett a Magyar Tudós Társaság alapszabályának kidolgozásában, 1830-1834 között pedig annak főtitkári teendőit látta el.

[6]

1871. március 28.

A párizsi kommün átveszi a hatalmat

[7]

1877. március 28.

Megszületett Hoffmann Ferenc református lelkész

A keszthelyi Gazdasági Akadémián tanult, majd a kolozsvári állami mintagazdaság vezetője lett. Közben jogi doktorátust is szerzett. Később a kassai Gazdasági Akadémia tanáraként tevékenykedett. Katonai szolgálatát a huszároknál töltötte le, majd külföldi tanulmányúton járt Svájcban, Németországban, Hollandiában, valamint a tengerentúlon, az Egyesült Államokban és Kanadában. Az I. világháború idején szibériai orosz hadifogságba került, ahol a vörös hadseregbe való besorozása elleni tiltakozása miatt halálra ítélték. Sikerült megszöknie, majd kalandos körülmények között eljutott Kanadába. Az ott élő magyarok között végzett lelkigondozói munkát, felekezeti különbség nélkül nyújtott lelki, gazdasági támogatást Wakaw, Mistatin, Rothermere magyar telepeseinek. Munkájának gyümölcseként 1931-32-ben a Rothermere-telepen hívei templomot építettek. `Otthon` címmel magyar újságot szerkesztett, korát megelőzve könyvet írt Szibériáról, bemutatva ezt az addig ismeretlen világot. 1945-ben ment nyugdíjba. A kanadai Victoriában hunyt el 1958. október 29-én.

[8]

1881. március 28.

Meghal Petrovics Muszorgszkij orosz zeneszerző

A XIX. századi orosz zenei megújulás legnagyobb alakja, a Borisz Godunov opera, az Egy kiállítás képei című zongoramű, az Egy éj a kopár hegyen című szimfonikus költemény szerzője Karevo-ban született 1839. március 21-én. Fél évszázaddal megelőzte korát: fölfedezte a népzene tiszta forrását, és kimunkálta az operaműfaj teljesen új típusát, a zenés népdrámát. Első zongoraleckéit édesanyjától kapta, aki maga is kiválóan zongorázott. Már hétévesen egyszerűbb Liszt-darabokat játszott, két esztendő múlva nyilvánosság előtt is sikerrel szerepelt. A szentpétervári kadétiskola növendéke lett, majd 1852-ben fölvették a Cári Gárda tisztiiskolájába. Közben azonban magánúton zenei tanulmányokat is folytatott. 1856-ban már hadnagyként csatlakozott a Preobrazsenszkij-gárdaezredhez, ekkor találkozott először Borogyinnal, aki később vele együtt az Ötök csoportjának tagja lett. 1859-ben kilépett a hadseregből, hogy teljesen a muzsikának éljen.
Figyelme főként a klasszikusokra, majd az orosz népzenére irányult. Ebben az időben alakult meg az orosz nemzeti iskola szempontjából kiemelkedő Ötök csoportja, melynek rajta kívül Balakirev, Borogyin, Kjui és Rimszkij-Korszakov volt tagja. Hadat üzentek a zenei sekélyességnek, a külsőséges hatásoknak, az üres virtuozitásnak, s a népi forrásokból táplálkozó, tiszta eszmeiségű hazai művészetért szálltak síkra. Kitűzött eszményeiket a legteljesebb művészi erővel és a legmélyebb tudatossággal Muszorgszkij fejezte ki műveiben. 1865-ben három évre visszavonult öccse birtokára, és idegrohamai ellenére lázasan komponált: ekkor készült el többek között az Éj a kopár hegyen. A Borisz Godunovot Puskin drámája nyomán saját szövegkönyvére 1869-ben kezdte komponálni, amit 1874 februárjában mutattak be Szentpétervárott - szép sikerrel, de vihart is kavarva. A mű még az Ötök körében sem aratott osztatlan tetszést, annyira szétfeszítette a műfaj hagyományos kereteit. Néhány év után lekerült a játékrendről, ebbe azonban Rimszkij-Korszakov nem nyugodott bele, újra hangszerelte, s a mű ebben a változatban indult el a világsiker útján, 15 évvel szerzője halála után.
Élete utolsó esztendeiben mindinkább magára maradt. Az Ötök elhidegültek tőle, s meghalt hűséges barátja, Viktor Hartmann, a kiváló festő-építész, akinek egy tárlata ihlette a Kiállítás képei című nagyszabású zongoraművének megírására. Az ivásba menekült, mely még inkább aláásta amúgy is labilis egészségét. Ugyanakkor nagy lendülettel dolgozott. A Hovanscsina című opera komponálása közben belefogott egy vígopera, A szorocsinci vásár megírásába; mindkét műve befejezetlen maradt. Egy öregedő énekesnő zongorakísérőjeként hosszú hangversenykörutat tett Dél-Oroszországban (benyomásait a Krím partján című zongoradarabjában örökítette meg), majd egy kis szentpétervári zeneiskolában próbálkozott a tanítással. 1881 februárjában kórházba került, ahol a kor egyik legjobb festője, Ilja Repin a híres portrét készítette róla. Viszonylag kevés művet hagyott maga után, sok közülük félbemaradt vagy csak töredékesen maradt meg. Utóbbiak közé tartozik első operája, a Salambo. Házasság című operájának csak a vázlata készült el. A Hovanscsinát Rimszkij-Korszakov, A szorocsinci vásárt Kjui fejezte be. Művészetében általában a modern zenei realizmus megalapozását látják. Szerzeményeiben az orosz nemzeti zene megteremtésére irányuló törekvés összefonódott a valóság minél teljesebb ábrázolásának igényével. Lélektani hitelességgel tudta jellemezni alakjait. Legtöbb darabja úttörő jelentőségű, ars poeticája mellett - "Merészen új partok felé!" - mindvégig kitartott. Fő műve, a Borisz Godunov a kelet-európai operairodalom mindmáig utolérhetetlen remekműve.

[9]

1882. március 28.

Paul Beiersdorf megkapja a korszerű sebtapasz szabadalmi okiratát

Ezt megelőzően a vérző sebet primitív módszerekkel: trágyával, ecettel, penésszel, pókhálóval vagy gyantával `gyógyították`. A német feltaláló `guttapercha alapra felkent tapasza`, vízhatlan, gumihoz hasonló anyaggal átitatott alapszövet volt, s erre kenték rá azután a lényegében kaucsukból és gyantából álló masszát. Beiersdorf 1901-ben mutatta be találmányának továbbfejlesztett változatát - fehér tapaszát - az ún. `leikoplast`-ot. Ez hideg állapotban is szilárdan és tartósan megtapadt, de nem sértette a bőrt. A korszerű műanyagipar később újabb, még hatásosabb sebtapaszokat fejlesztett ki. Ezeket túlérzékeny bőrű betegeknél is használhatják, s emellett hőállóak, azaz fagypont alatti hőmérsékleten csakúgy alkalmazhatóak, mint 60 Celsius fok felett.

[10]

1886. március 28.

Megszületett Mohácsi Jenő író

A mohácsi születésű író irodalmi tevékenységének javát a német és magyar kultúra kapcsolatainak szolgálatába állította. Egyformán írt magyarul és németül, így aztán műfordítóként is tevékenykedett. Németre fordította például a Bánk bánt, Az ember tragédiáját, valamint a Csongor és Tündét. Egyik alapítója volt a Tűz című folyóiratnak, titkára, majd alelnöke a Magyar Pen Clubnak. Regényt írt Rózsavölgyi Márkról, Fráter Erzsébetről és Dante feleségéről. Legsikerültebb színdarabja a Hamu, amelyet a Thália Társaság mutatott be 1908-ban. Több opera és dalmű szövegírójaként is ismert. 1944-ben deportálás közben halt meg.

[11]

1896. március 28.

Megszületett id. Antall József

Id. Antall József jogász, kisgazdapárti politikus Orosziban született. A II. világháború idején menekültügyi kormánybiztosként a magyarországi lengyel menekültek támogatója volt és segítette a zsidó menekülteket is. A német megszállás alatt 1944 szeptemberéig a Gestapo fogságban tartotta. 1945. május 24-november 15. között újjáépítési államtitkárként, majd 1945. november 15. és 1946. július 20. között újjáépítési miniszterként dolgozott. 1946-1948 között az FKGP pártigazgatója, később a Magyar Vöröskereszt kormánymegbízottja, a Polonia Restituta-rend parancsnoka volt. 1949 után visszavonult a politikai élettől. 1956 őszén részt vett az FKGP újjászervezésének kísérletében. Budapesten halt meg 1974. július 24-én. - 1981-ben utcát neveztek el róla Varsóban. 1991-ben - fia Antall József miniszterelnök - Jeruzsálemben felavatta emléktábláját, amelyet a `Világ Igazainak Falán` helyeztek el, majd átvette a tiszteletadással járó emlékérmet. Az elismerést azok kapják, akik nem zsidóként a vészkorszakban zsidó életeket mentettek meg.

[12]

1897. március 28.

Megszületett Sulyok Dezső kisgazdapárti politikus

Simaházapusztán született, érettségi után behívták katonának. Az I. világháborúban az orosz, majd az olasz harctéren teljesített szolgálatot. 1918-ban csendőrtiszti tanfolyamra jelentkezett, de kétéves tiszti szolgálat után, saját kérelmére kilépett a csendőrség kötelékéből, mert a katonás életmódot nem tudta egyéni szabadságával összeegyeztetni. 1924-ben Pápán ügyvédi irodát nyitott. 1942-ben harcolt a Donnál. Leszerelése után a kisgazdapárt polgári tagozatának társelnökeként részt vett a Kállay Miklós miniszterelnöknek átadott háborúellenes memorandumok kidolgozásában, és szorgalmazta a szociáldemokratákkal való tárgyalásokat. 1944. április 30-án letartóztatták. A város szovjet megszállása után egyszerre lett polgármester, rendőrkapitány és a Nemzeti Bizottság elnöke. 1945. augusztus 20-tól a FKGP országos intézőbizottságának egyik tagja, szeptember 1-jétől 1947. augusztus 9-ig a Pénzintézeti Központ elnöke volt. Országgyűlési képviselő lett, előbb párton kívüli, majd kisgazdapárti programmal. 1946-ban kizárták a pártból, ezután megalakította az ellenzéki Magyar Szabadság Pártot, amely azonban csak fél évig tudott működni. Miután a kommunista párt - szovjetek által támogatott - előretörése nyomán a polgári pártok ellehetetlenültek, 1947-ben külföldre távozott és az Egyesült Államokban telepedett le. New Yorkban hunyt el 1957. május 18-án.

[13]

1898. március 28.

A német birodalmi gyűlés nagy többséggel megszavazza az első flottatörvényt

Alfred von Tirpiz admirálisnak, a Birodalmi Tengerészeti Hivatal államtitkárának javaslatára a birodalmi gyűlés nagy többséggel megszavazza az első flottatörvényt. Németország igazi világhatalmi politikára tér át (II. Vilmos császár "helyet követel a nap alatt"), ennek részeként a század végére elhatározzák a német flotta jelentős bővítését. Elkészítik a következő 6 év flottaépítési tervét, amelynek lényeges adatai: hadiflottát hoznak létre két hajórajjal, egyenként 8 sorhajóval.

[14]

1906. március 28.

Meghal Bihari Sándor festő

1855. május 19-én született Rézbányán. 1874-től Pesten volt retusőr, Székely Bertalan mintarajz-iskolájának növendéke. 1876-tól Bécsben képezte magát tovább, 1878-79-ben a Képzőművészeti Akadémia növendéke, majd 1883-tól Párizsban tanult és dolgozott. 1890-91-ben Karlovszky Bertalannal Budapesten festőiskolát alapított. Képein az alföldi nép életéből vett jelenetek erőteljes, tárgyias ábrázolásával már a plein-air problémái felé fordult. 1900-ban egyike volt a szolnoki művésztelep létrehozóinak, melynek nemcsak életképeiben, de tájképeiben is egyik legjellegzetesebb képviselője lett. Haláláig ott dolgozott.

[15]

1939. március 28.

Franco bevonul Madridba

Ez a spanyol polgárháború végét jelenti...

[16]

1941. március 28.

Virgina Woolf önkezével vet véget életének

Virginia Adeline Woolf Londonban született 1882. január 25-én. Gyermekkorában sok trauma érte, féltestvére éveken át szexuálisan molesztálta. 1895-ben édesanyja meghalt, akkor kapott először ideg- összeomlást. Egész életében attól rettegett, hogy megőrül, depresszió gyötörte, többször kísérelt meg öngyilkosságot. Az idő és a tér korlátait átszakító, a hagyományos forma és a valószínűség kereteiből is kitörő, kísérletező, impresszionista regényeivel Proust és Joyce útját követte. Műveiben a valóság hőseinek tudatában, benyomásaiban jelenik meg. Könyveit magyarul is kiadták. Az első, az 1915-ben megjelent Kiutazás, majd az Éjszaka és nappal, a Jacob szobája, a Mrs. Dalloway, A világítótorony, a legjelentősebbnek tartott Orlando, a Hullámok és az Évek. Az 1929-ben megjelent Saját szoba című esszéje a modern női gondolkodás egyik alapszövege. Utolsó regénye a Felvonások között, összegző művészregény, amely csak halála után jelent meg. Gyenge idegrendszere nem bírta a terhelést és a II. világháború borzalmait, s öngyilkos lett. Az 1970-es években indult meg teljes hagyatékának kiadása és elemzése, ami feltétlen eredetiségének felismeréséhez vezetett. Kultuszát a róla elnevezett tudományos társaság ápolja. Férjével alapított könyvkiadójuk által jelent meg Madách: Az ember tragédiája angolul, amelynek példányát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

[17]

1946. március 28.

Londonban a négy nagyhatalom párizsi külügyminiszteri megbízottainak értekezletén előterjesztik a Magyarországgal kötendő béke tervezetét

[18]

1955. március 28.

Nagy Imre levélben lemond miniszterelnöki megbízatásáról

Nagy Imre Dobi Istvánhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez írt levelében lemond miniszterelnöki megbízatásáról. Dobi tájékoztatja Rákosi Mátyást, de sem válasz nem születik, sem érdemi intézkedés nem történik.

[19]

1969. március 28.

Kormányhatározat született a Velencei-tó és környéke üdülőfejlesztési regionális rendezési tervéről

Már a két világháború között felépültek az első üdülőtelepek a Velencei-tó déli partján a balatoni vasút mellett. Most kormányhatározat született (1009/1969.), amely a Velencei-tó és környéke üdülőfejlesztési regionális rendezési tervét hagyta jóvá. Településfejlesztés, úthálózat, a víz minőségének javítása, elvezető árkokkal való frissítése stb. a következő húsz év a Velencei-tó fejlesztésének programja.

[20]

1979. március 28.

Botrányt vált ki az atomerőmű katasztrófája

A Harrisburg környékén épült Three Miles Island atomerőműben a békés atomenergia-hasznosítás egész addigi történetének legsúlyosabb üzemzavara következett be. A csak három hónapja üzemelő erőműben váratlanul csődöt mond a hűtési rendszer. Erre az egyik ügyeletes tévedésből kikapcsolja a tartalékrendszert, úgyhogy az urán túlhevül, és a fűtőelemek összetörnek. Felgyülemlik a radioaktív gőz, és robbanás veszélyes fenyeget. A következő napokban nyolc kilométeres körzetből kitelepítik a terhes asszonyokat és a kisgyermekeket. Közben igyekeznek úrrá lenni a veszélyen. 1 500 000 liter "enyhén szennyezett" hűtővizet a Susquehanna-folyóba engednek. A radioaktív gőzt fokozatosan kieresztik. Ennek ellenére még napokig fennmarad a hidrogénrobbanás veszélye, mivel a reaktorban hidrogénbuborék képződött. Április 4-én visszatérhet az a mintegy 200 000 lakos, aki nagyobb katasztrófától tartva elhagyta lakhelyét. Mindamellett évekig tart még, míg az erőművön belül végleg sikerül megszüntetni a radioaktivitást.

[21]

1981. március 28.

Meghal Jurij Trifonov író

Jurij Valentyinovics Trifonov Moszkvában született 1925. augusztus 28-án. Szülei a sztálini önkény áldozatai voltak (apja elpusztult 1937-es letartóztatása után, anyja nyolc évet töltött száműzetésben), - ezzel kapcsolatos emlékei végigkísérték egész életét, s kulcsszerepet kaptak műveiben. A II. világháború alatt egy moszkvai repülőgépgyárban dolgozott. 1949-ben elvégezte a Gorkij Irodalmi Főiskolát. A következő évben adták ki Diákok című regényét, amelyben elsőként adott képet az értelmiségi ifjúság háború utáni helyzetéről. Későbbi regényeiben, az ún. moszkvai kisregényekben a kispolgári környezetükkel meghasonlott, de azzal szakítani nem tudó értelmiségiekről tudósított. Édesapjának állított emléket a Máglyafény (1965), illetve később Az öreg (1978) című műveiben. Regényépítkezéseinek sajátossága az időviszonyok kötetlensége. Utolsó, összefoglaló érvényű műve, a Hely és idő című regény, amely 1981-ben jelent meg.

[22]

1985. március 28.

Elhunyt Marc Chagall

97 éves korában Saint-Paul-de-Vence-ban elhunyt Marc Chagall, az orosz zsidó festőművész, a szürrealizmus egyik legnagyobb alakja, akinek költői ihletésű alkotásaiért világszerte rajonganak. Chagall korán meglelte művei jellegzetes motívumait: melankolikus alakokat a gettóból, falusi emlékeket, szemfényvesztők és cirkuszművészet világát. Chagall számos grafikát és templomablakot is készített.

[23]

1987. március 28.

Meghal Maria von Trapp amerikai-osztrák kórusvezető

Maria Kutschera Bécsben született 1905. január 26-án. Iskoláit Bécsben és Manchesterben végezte. Osztrák báróhoz ment férjhez, majd Ausztria megszállása idején gyermekeikkel a nácik elől menekülniük kellett. Ezután Amerikában családjának tagjaiból megalakította az ún. Trapp-Familyt. Énekkarával bejárta szinte az egész világot: Európát, Dél- és Közép-Amerikát, Kanadát, az Egyesült Államokat, Ausztráliát. Számos zeneművel, zenepedagógiai munkával gazdagította az amerikai zenei életet. Több könyve is megjelent az `éneklő család` történetéről, koncertkörútjainak élményeiről. Számos osztrák, amerikai, vatikáni és egyéb kitüntetéssel ismerték el munkásságát. Életének első felét A muzsika hangja című világhírű musicalben dolgozták fel.