Amikor még a krímiek gyújtogatták Moszkvát
2014. március 10. 11:01 Csernus Szilveszter
Hazánktól messze létezik egy olyan szeglete Európának, ahol nemcsak egy pápát temettek el, de a mai napig látható nyomokat hagyó antik görög-római kultúra mellett szkíta, gót és hun népvándorlók, majd olasz gyarmatosítók is megvetették a lábukat, hogy aztán a Kelet-Európát elözönlő mongol-tatár hordák foglalják el, a török félhold árnyékába kerülve; végül egy nagyobb birodalom kebelezte be, megvédve az angol, francia, német megszállóktól is. A Krím félszigetről van szó, amely fordulatos történelme révén még ma is sokszínű terület, s amely ma ismét a világpolitika fókuszába került. A kérdésre, hogy az orosz vagy az ukrán félnek van-e több joga a félszigethez, nehéz válaszolni, de mielőtt bárki is állást foglalna, érdemes megismerni Európa e különleges területének mozgalmas történetét.
Korábban
Az orosz Riviéra
A Krím nemcsak kulturálisan és történelmileg különleges része Kelet-Európának. Amíg az orosz és ukrán síkságok az Északi-sark felől akadálytalanul lezúduló hidegnek köszönhetően a fogalommá vált „orosz tél” vidékei (Kijevben a januári hőmérők ugyanazt mutatják, mint Oslóban), addig a Krím déli partja mediterrán üdülőhelyeknek ad otthont. A tengerparton a napsütéses órák száma meghaladja még a „Napfény városáét”, Szegedét is, ugyanis a Krímet a szárazfölddel összekötő Perekopi-földszoroson, a Krím "bejáratán" átkelő hideg áramlatoknak a félszigetet átszelő hegyvonulatok állják útját.
A Krím kivételes földrajzi adottságán túl építészetileg is említésre méltó. A szocializmus stílusa oda nem hatolt be, hanem alkalmazkodott a 19. századi hagyományokhoz. A fürdővárosok a „vörös cárok” idején is érintetlenek maradtak, sőt az állam különös gonddal épített nyaralók százait a párttagok részére, parkokkal, éttermekkel és szórakozóhelyekkel. Anakronisztikusan már 1942-ben „Ukrajna gyöngyének” nevezték magyarországi útleírások a Krím félszigetet. A Szovjetunióban a krími Jaltánál nemigen találtak volna megfelelőbb helyet 1945 februárjában a világháborús győztesek találkozójukhoz.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Középkor
- Az MNL augusztus 20-i nyílt napja a 800 éves Aranybulla előtt tiszteleg
- Fegyver helyett kiéheztetéssel foglalta el Ausztria bevehetetlen erősségeit Hunyadi Mátyás
- Kína uralkodói sokáig felváltva tűrték és üldözték a buddhizmust
- Dögvész és forróság a sivatagban: az 1270. évi tuniszi keresztes hadjárat
- Már forgatják a törökverő Hunyadi János életét feldolgozó sorozatot
- A törököket visszaverte, de a fekete halált már nem tudta legyőzni Hunyadi János
- Amikor a portyázó magyarok nyilaitól végleg megmenekültek a nyugati szomszédok
- Jóakarói kis híján romba döntötték a pisai ferde tornyot
- Középkori trónok harca: II. András és IV. Béla konfliktusai
- A Szent Jobb viszontagságos útjai államalapítónk halálától a végső hazatérésig 11:50
- Egyszerre él zsarnokként és jóságos királyként a magyarság emlékezetében I. Ferenc József 08:50
- A társadalmi konvenciók nem szabhattak gátat az első magyar egyetemi tanárnő karrierjének tegnap
- Az MNL augusztus 20-i nyílt napja a 800 éves Aranybulla előtt tiszteleg tegnap
- A zsarnok apa árnyékában, katonaszökevényből lett filozófuskirály II. (Nagy) Frigyes tegnap
- Meghalt A tengeralattjáró és a Trója rendezője, Wolfgang Petersen tegnap
- Száz órán belül eldőlt a világ első élőben közvetített háborúja tegnap
- Visegrádig tervezték, de az I. világháború megakasztotta a szentendrei HÉV-vonal bővítését tegnap