Amikor még a krímiek gyújtogatták Moszkvát
2014. március 10. 11:01 Csernus Szilveszter
Hazánktól messze létezik egy olyan szeglete Európának, ahol nemcsak egy pápát temettek el, de a mai napig látható nyomokat hagyó antik görög-római kultúra mellett szkíta, gót és hun népvándorlók, majd olasz gyarmatosítók is megvetették a lábukat, hogy aztán a Kelet-Európát elözönlő mongol-tatár hordák foglalják el, a török félhold árnyékába kerülve; végül egy nagyobb birodalom kebelezte be, megvédve az angol, francia, német megszállóktól is. A Krím félszigetről van szó, amely fordulatos történelme révén még ma is sokszínű terület, s amely ma ismét a világpolitika fókuszába került. A kérdésre, hogy az orosz vagy az ukrán félnek van-e több joga a félszigethez, nehéz válaszolni, de mielőtt bárki is állást foglalna, érdemes megismerni Európa e különleges területének mozgalmas történetét.
Korábban
Az orosz Riviéra
A Krím nemcsak kulturálisan és történelmileg különleges része Kelet-Európának. Amíg az orosz és ukrán síkságok az Északi-sark felől akadálytalanul lezúduló hidegnek köszönhetően a fogalommá vált „orosz tél” vidékei (Kijevben a januári hőmérők ugyanazt mutatják, mint Oslóban), addig a Krím déli partja mediterrán üdülőhelyeknek ad otthont. A tengerparton a napsütéses órák száma meghaladja még a „Napfény városáét”, Szegedét is, ugyanis a Krímet a szárazfölddel összekötő Perekopi-földszoroson, a Krím "bejáratán" átkelő hideg áramlatoknak a félszigetet átszelő hegyvonulatok állják útját.
A Krím kivételes földrajzi adottságán túl építészetileg is említésre méltó. A szocializmus stílusa oda nem hatolt be, hanem alkalmazkodott a 19. századi hagyományokhoz. A fürdővárosok a „vörös cárok” idején is érintetlenek maradtak, sőt az állam különös gonddal épített nyaralók százait a párttagok részére, parkokkal, éttermekkel és szórakozóhelyekkel. Anakronisztikusan már 1942-ben „Ukrajna gyöngyének” nevezték magyarországi útleírások a Krím félszigetet. A Szovjetunióban a krími Jaltánál nemigen találtak volna megfelelőbb helyet 1945 februárjában a világháborús győztesek találkozójukhoz.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Hét híres dadogó, akik befolyásolták a történelem menetét
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
