Zsidók, magyarok, cigányok, holokauszt

A haderő 1944 előtt

Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka a Magyar Királyi Honvédség 1944 eleji helyzetét és állapotát vázolta fel. A magyar királyi 2. hadsereg 1943. januári-áprilisi hadművelete során élőerőben és haditechnikában is drámai, pótolhatatlan veszteségeket szenvedett a Szovjetunióban. Az anyagi veszteséget 70 százalékra, a nehézfegyverek elvesztésének mértékét 100 százalékára becsülte a kormányt tájékoztató nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter. „A magyar hadvezetés elgondolása most az, hogy több embert nem küldünk ki a harctérre és több felszerelést sem” – fogalmazott a tárcavezető.

1943. január-április között a magyar királyi 2. honvéd hadsereg összesített vesztesége (hősi halott, sebesült, eltűnt, hadifogság) 96047 fő volt, ebből a gyalogságé 46589 – mutatott rá Dr. Kovács Vilmos, majd kitért a munkaszolgálatosak veszteségére. A munkaszolgálatot az 1939. évi II. törvénycikk alapozta meg. Hadtestenként egy-egy közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljat állítottak fel, a közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljak azon hadtest számát viselték, amelyhez szervezték. Az 1942. évi XIV. törvény értelmében a katonai munkaszolgálatos századokba főleg nemzetiségek, a kisegítő munkaszolgálatos századokba zsidók, a különleges munkaszolgálatos századokba pedig a politikailag megbízhatatlanok kerültek.

A 2. hadsereg maradványai ugyan hazatérhettek, de ennek ára a németek irányában két megszálló hadosztály volt, majd áprilistól újabb kettő - fejtette ki az előadó. A németek nem engedtek a szorításból, s folyamatos követelésekkel álltak elő: 1943 februárjában már a balkáni hadszíntér megerősítéséhez három hadosztályt követeltek Magyarországtól, amelyből kettő felszerelésére hajlandónak mutatkoztak. A magyar megszálló hadosztály száma kilencre nőtt, s 1943. május 1-jén létrehozták a megszálló erők parancsnokságát. A megszállásban részt vevő magyar haderő létszáma folyamatosan emelkedett: májusban 69440, majd októberben 111290 fő volt. A veszteség nagyjából 9000 főre tehető.

A magyar vezérkar többször a határok védelmére szándékozta visszahozni a megszálló csapatokat, amit a német vezetés nem engedett. Szombathelyi Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke a németekkel előzetesen nem egyeztetve arra utasította Lakatos Gézát, a keleti megszálló erők parancsnokát, hogy rendelje a határ közelébe a csapatokat, azonban a németek erre úgy reagáltak, hogy amennyiben szükséges, erőszakkal is fel kell lépni a visszavonuló magyar csapatokkal szemben. A doni veszteség végül arra késztette a hadvezetést, hogy újjászervezzék a haderőt: 8 hadosztályt és póthadosztályt hoztak létre - mondta el Dr. Kovács Vilmos. 

1. "Magyarok lőttek magyarokra"
2. Az elit antiszemitizmusa
3. A haderő 1944 előtt
4. Cigány holokauszt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai