Az 1956-os vérbíró elfeledett interjúja
2013. október 23. 08:33
Aki már hallott a Nagy Imre-perről, annak ismerősen cseng Vida Ferenc neve: ő volt az, aki kimondta a halálos ítéletet az 1956-os forradalom miniszterelnökére és társaira, és összesen 20 embert végeztetett ki. A vérbíró haláláig tagadta, hogy az MSZMP vezetői, illetve maga Kádár János utasította volna a halálos ítéletek meghozatalára. Ezt erősíti meg abban az 1989-es interjúban is, amelynek tekercsei közel 20 éven át porosodtak egy fiók mélyén és amit a Múlt-kor 2008-ban mutatott be.
Dr. Vida Ferenc, a Népbírósági Tanács vezető bírája a Magyar Rádió 1989. július 19-én felvett közel hét órás interjújában, és annak a Bartók Rádióban leadott vágott változatában vallott az akkori eseményekről, és a következőkkel indokolta álláspontját: „Én nagyon sok embert halálra ítéltem! Nem bosszúból. Éntőlem távol áll a bosszú! Én nem vagyok a halálos ítéleteknek a nagy híve, de a törvényeket tisztelem.”
Vida Ferenc mindvégig tagadta, hogy bármilyen törvénytelenséget követett el, és azt állította, hogy ő minden szempontból korrekten járt el, ez viszont messze nem így volt. Indoklás nélkül visszautasított minden védekezésre irányuló indítványt, tehát amikor a vádlottak, illetve a védőik tanúk megidézését szorgalmazták, bizonyos dokumentumok bemutatását indítványozták, akkor Vida ezeknek részlegesen, vagy egyáltalán nem adott helyt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Reneszánsz böngészők mesterei: Hieronymus Bosch és idősebb Pieter Bruegel 13:48
- Kísértő kalandor, kádár-kori életmód, kenyérmezei győzelem és a hős pap – ezek voltak a hét legizgalmasabb írásai 13:00
- Politikai okból kényszerítették pályafutása befejezésére a rettegett balhorogról ismert Papp Lászlót 09:17
- A porosz király is szégyenkezett a legnagyobb magyar huszárcsíny, Berlin megsarcolása miatt 08:41
- Hiába a Nobel-békedíj, a Szovjetunió szétesését nem tudta megakadályozni Mihail Gorbacsov tegnap
- Posztumusz díjban részesült az orvostudomány „anyja” tegnap
- Mátyás korvinái az örök fagy birodalmába kerültek – interjú Rózsa Dávid főigazgatóval a nemzeti könyvtár új megőrzési projektjéről tegnap
- A kommunizmus szorításában vált a modern magyar film úttörőjévé Fábri Zoltán tegnap
Játsszon!
Történelmi adattárak
október 16.Mai évfordulók
