Albright: törvénytelen volt a koszovói beavatkozás

A B92 nevű szerbiai rádió és televízió a honlapján azt írta, hogy Albright egy rádióműsorban párhuzamot vont a szíriai helyzet és a 14 évvel ezelőtti koszovói helyzet között. A volt külügyminiszter azt mondta, hogy számtalan módon tudna az USA hadserege beavatkozni Szíriában az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül is.

"Szerintem többféleképpen is meg lehet ezt csinálni. Ha azt kérdezik, hogy törvényes-e, akkor őszintén szólva, Koszovóra kell visszatérnem, a rendszer végül is kimondta, hogy amit ott tettünk, az nem volt legális, de helyes volt" - mondta Albright. "Mindig is hittem abban, hogy jobb, ha valamit másokkal együtt teszünk, mintha csak egyoldalúan. Ezt azonban máshogyan is lehet értelmezni, és ki lehet kerülni az ENSZ BT zsákutcájából" - tette hozzá a politikus.

Jugoszláviát 1999. március 24-én kezdte bombázni a NATO, a 78 napig tartó bombázásban különböző becslések szerint összesen 1200-3500 civil, katona és rendőr halt meg, az ország gazdasága pedig mintegy 30 milliárd dolláros kárt szenvedett. A NATO 19 tagországa azt követően támadta meg Jugoszláviát, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic elnök koszovói erőszakkampányának.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Magyarország politikai intézményrendszere és választási rendszere
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• Kormányzás ellenszélben