A nulladik zsidótörvény

Zsidótörvény-e a numerus clausus?

A Teleki Pál első kormánya által beterjesztett és végrehajtott 1920/XXV. törvénycikk, „a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról” bevezette a numerus clausus rendszerét. A latinul zárt számot jelentő, eredetileg dologi jogi fogalom alkalmazása azt jelentette, hogy ezt követően csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter által meghatározott keretszámban vehetik fel a diákokat az egyetemek. Ez felrúgta az addigi rendszert, ugyanis érettségi bizonyítvány birtokában bárki beiratkozhatott egyetemre 1920 előtt -  túlképzés mégsem volt.

A törvénycikk három kritériumot írt elő az egyetemi polgárrá váláshoz. Először is „nemzethűségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatóknak” kellett lenniük a tanulóknak. Ez nem csak a beiratkozókra, az egyetem minden hallgatójára vonatkozott. A miniszter által megállapított létszámkereten belül került sor a törvény alapján a beiratkozási engedély megadására, ahol először a nebuló „szellemi képességeit”, azaz érettségi eredményét és szaktudását vették figyelembe szóbeli elbeszélgetés alapján.

A törvénycikket a 3. szakaszának harmadik bekezdése tette hírhedtté: itt jelent meg a szintén újdonságnak számító nemzetiségi-faji kvóta, azaz „az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó” hallgatók arányának lehetőleg el kellett érnie az adott „nemzetiség, vagy népfaj országos arányszámát, de legalább (...) annak kilenctizedrészét”. A törvénycikk nem említ konkrét nemzetiségeket, vagy vallási közösségeket, így zsidókról sem ejt szót.

Magát a numerus clausust behozó törvénycikket nem tekinthetjük zsidótörvénynek, mivel az közvetetten sem tartalmaz korlátozást konkrétan a zsidókat illetően, ellentétben a későbbi zsidótörvényektől. Ugyanis a magyar jogban a zsidók ekkor még nem nemzetiségnek, hanem más vallású magyaroknak (egy ötödük pedig németnek) számítottak, és magukat is annak vallották. 

Ezt a törvénycikk szeptember 28-i végrehajtási rendelete változtatta meg, ami a magyar jogtörténetben elsőként külön nemzetiségnek veszi a magyar anyanyelvű izraelitákat. A numerus clausus törvény végrehajtása így hétre bővítette Magyarország hat „hagyományos” nemzetiségét, azaz anyanyelvüket mellőzve kirekesztette az izraelitákat a magyarságból. A zsidók így vallásuk alapján váltak nemzetiséggé.

1. Zsidótörvény-e a numerus clausus?
2. Csonka-Magyarország nem nemzetállam
3. A zsidómentes szemeszter: 1919/1920
4. Kevesebb zsidó egyetemista
5. Nemzetközi visszhang

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?