Vaktában választott áldozatot Sisi merénylője

Az olasz királyt is megölte volna

1898. szeptember 10-én és másnap is - az idézett csíkszeredaihoz és székesfehérvárihoz - hasonló szövegezésű táviratok érkeztek az ország minden részéből a belügyminiszterhez. A miniszterelnököt, báró Bánffy Dezsőt hivatalosan Goluchowski közös külügyminiszter értesítette a történtekről, és a kormány kénytelen volt megerősíteni a hírt, hogy Erzsébet királyné 1898. szeptember 10-én külföldi magántartózkodása során halálos kimenetelű merénylet áldozata lett Genfben. A merénylet ténye széles körben ismert: Luigi Lucheni olasz származású anarchista délután fél kettő környékén, a forgalmas Mont Blanc rakparton, egy megélesített reszelővel szúrta szíven az udvarhölgye, Sztáray Irma grófnő társaságában a Beau-Rivage szállodából a hajóállomásra siető királynét.

Mint ezen a napon is, a királyné általában az év jelentős részében távol volt Bécstől: rengeteget utazott, városi környezetben is szívesen időzött. Utolsó évei kivételével sokat túrázott is, szinte igazi távgyaloglónak számított. Elvágyódás és nyughatatlanság jellemezte, viszont kedvelt helyein, illetve a felfedezésekkel teli utazásokban többnyire örömet talált. Változó egészségi állapota miatt - köszvény, idegfájdalmak és szívgyengeség jelei 1897 közepétől erősebben mutatkoztak - a merényletet megelőző években hosszabb kúrákon vett részt. Utoljára a hesseni Nauheimben gyógyult, amely - ezeknek az éveknek közeli tanúja, Sztáray Irma elmondása szerint - nem volt túlságosan nagy csáberővel rendelkező helyszín, de annál eredményesebb kúrát nyújtott: a királyné új erővel telve hagyta el a várost 1898 közepén.

Erzsébet királynő Sztáray Irmával Svájcban

A 61. életévében járó Erzsébet Genfen átutazva is változatos terveket szőtt, minden másnapra kirándulást szervezett, és utókúrára vissza kívánt térni egyik kedvelt városába, Caux-ba. A merénylet előtti nap bejárta Genfet, egy cukrászdában szokásához híven nagy adag fagylaltot evett udvarhölgyével (amely szinte elmaradhatatlan desszertje volt). Leányának, Mária Valériának egy neves boltban asztalkát választott karácsonyi ajándékul, majd hosszas séta után este tíz óra körül ért vissza a hotelbe. A másnap délelőtt is a városban találta: verklit vásárolt 24 darab kottával a wallseei gyermekek számára. A délelőtti séta után a királyné olyan derűs és nyugodt volt, hogy attól lehetett tartani, a kényelmes készülődés miatt lekésik a hajót.

A támadást követően a halál nem állt be rögtön. Bár a szúrást ejtő fegyver eljutott az áldozat szívéig, csak kisebb sebet ejtett, így a királyné csak jóval később lett rosszul. A támadó a szúráskor ellökte őt, Sztáray Irma és az arra járók segítették fel. Ezt a királyné a segítők saját nyelvén: francia, német és angol nyelven köszönve meg arról érdeklődött, vajon mit akarhatott tőle ez az ember... Mindeközben haladt tovább a kikötő felé, és csak akkor vesztette el eszméletét, miután a hajó már útnak indult. Rosszulléte miatt a hajó azonnal visszafordult, rögtönzött hordágyon a korábban elhagyott szállodába szállították, ahol azonban később már csak a halál beálltát tudták megállapítani. Orvosi vélemény szerint megmentésére akkor sem lett volna esély, ha a sebesülést előbb fedezik fel.

A szegény sorsú családból származó, legtöbbször svájci útépítéseken dolgozó, a közügyekben jól informáltnak mondható és bizonyos témákban meglehetősen olvasott merénylő a vallomása szerint a merényletet maga tervelte ki, segítői nem voltak. Luchenit a merénylet után rögtön elfogták. Halálbüntetésben reménykedett, és ezt kérvényezte is, mivel Svájc adott kantonjában halálbüntetés kiszabására nem volt törvényi lehetőség. Végül életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amelynek során 1910 októberében cellájában öngyilkos lett. A lefolytatott nyomozás folyamán kiderült, hogy Lucheni az áldozat kiválasztásában vaktában cselekedett, Umberto király ellen is felmerült benne a merénylet terve. Úgy vélte, ilyesféle merényletsorozattal elérhető a kizsákmányolásra alapuló állapotok felforgatása és egy olyan világ megszületése, amelyben senkinek sem kell nélkülöznie.

1. Az olasz királyt is megölte volna
2. A gyász formái
3. Magyarországon kellene eltemetni

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett