Megvizsgálják Nagy Alfréd feltételezett csontjait

Nagy Alfréd Wessex angolszász királyságának legnagyobb uralkodója volt, 871-től 899-ig uralkodott. Leginkább átfogó társadalmi és oktatási reformjairól ismert, elszántan küzdött azért, hogy az eladdig csak a papok által megszerzett tudást a nép számára is elérhető tegye, rajongott a tudományokért, lefordíttatta Boethiust, Orosiust, s a művek Beda Venerabilis által írt folytatását.

Az angol királyok közül egyedül Alfrédot „nagyították fel”, csak őt illetik a Nagy jelzővel, amit főként azzal érdemelt ki, hogy sikerrel vette fel a harcot a dán hódítókkal szemben, és igencsak vert helyzetből tudott fordítani a hosszas küzdelem kimenetelén.

Alfréd 50 évesen halt meg, földi maradványai Winchesterben vannak egy jelöletlen sírban. A Winchesteri Egyetem régészei ásatási engedélyt kaptak a Szent Bertalan templom környékére, és idén tavasszal bukkantak a csontokra. A maradványok vizsgálatához azonban újabb engedélyt kellett kérniük a terület felett rendelkező egyházi szervezettől. A csontokat a legnagyobb titokban exhumálták, mivel féltek, hogy a III. Richard körüli nagy médiafelhajtás Winchesterre is átterjed.

Ha a csontokról radiokarbonelemzéssel bebizonyosodik, hogy korban megfelelőek – azaz legalább 1200 évesek –, még hátravan a DNS-azonosítás. Ez jóval nehezebb lesz annál a vizsgálatnál, mint amelyet a közelmúltban III. Richard megtalált maradványainak esetében sikeresen elvégeztek. Nagy Alfrédnál – aki Richardnál 600 évvel korábban hunyt el – ugyanis jóval szerteágazóbb és kusza lehet a leszármazási vonal.

Ugyanakkor megalapozott a remény, hogy ha a csontok 9. századiak, akkor azok királyiak. A templom területén a feljegyzések szerint ugyanis csak királyi halottakat és szerzeteseket temettek el, viszont szerzetesek csupán a 12. századtól lakták a helyet.

A kérelmet benyújtó Hyde900 csoport azért jött létre, hogy méltó módon megemlékezzen a Hyde Abbey alapításának 900. évfordulójára – ez volt az az apátság, ahol eredetileg Alfrédot is eltemették. A csontok időről időre vándoroltak: Alfrédot először 904-ben temették újra feleségével és gyermekeivel együtt, majd 1110-ben ismét az apátságba kerültek a maradványok. 1539-ben, az angliai kolostorok feloszlatásakor az apátságot lerombolták, a sírt pedig kifosztották. Állítólag néhány csontot közszemlére tettek a 19. században, mielőtt a Szent Bertalan templom területén újra eltemették volna azokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban