Öt kevéssé ismert tény Viktória királynőről
2013. július 3. 18:37
A Hannover-ház tagjaként Londonban, 1819. május 24-én született Viktóriát 1837 júniusában koronázták meg, s 64 évig – a brit királyok között legtovább – uralkodott. Uralkodása idején, 1851-ben nyitott meg a londoni világkiállítás, amely Angliát mint a világ műhelyét mutatta be. Anglia 1875-ben megszerezte a Szuezi-csatorna feletti ellenőrzést, majd 1877-ben Viktóriát India császárnőjévé koronázták. A monarchia soha nem látott fényében ragyogott, a birodalom egyre nőtt, Viktória pedig mélyen hitt Anglia civilizációs küldetésében. Soha nem látogatta meg gyarmatait, noha a birodalom számos városa viselte a nevét. Ő adta a viktoriánus korszak nevét, amely konzervativizmusáról és bigottságáról volt ismert, de Nagy-Britannia iparilag és gazdaságilag is hatalmas fejlődésen ment át.
Korábban
Anyja egyedül nevelte, mégis megromlott kapcsolatuk
Viktória apja Edvárd kenti herceg, III. György negyedik fia, anyja Viktória Mária Lujza Szász-Coburg hercegnő volt. Mindketten német anyanyelvűek, Németországban, Heidelberg melletti birtokukon éltek, s az anya terhességének nyolcadik hónapjában utaztak Angliába, hogy a gyermek brit állampolgár legyen. Apja tüdőgyulladásban, 1820-ban halt meg, mikor Viktória még csak egy éves volt.
A későbbi királynőt ettől kezdve édesanyja egyedül nevelte, de eltávolodott tőle, amikor látta, hogy a hercegnő teljesen tanácsadója, Sir John Conroy befolyása alá került, megpróbálva őt elszakítani kortársaitól és családtagjaitól. Viktória Leopold bácsikája személyében erős támaszra talált, de ott volt mellette szeretett nevelőnője, Louise Lehzen is. Mikor Viktóriát megkoronázták és áttette a székhelyét a Buckingham-palotába, anyját egy távoli lakrészbe „száműzte” és menesztette a gyűlölt Conroyt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
- Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
- „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról 20:28
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
