Neandervölgyit evett a modern ember?
2013. június 10. 12:43
Nincs egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy őseink neandervölgyieket ettek volna, arra meg még kevésbé, hogy ez vezetett volna a 28 ezer évvel ezelőtt eltűnt faj kihalásához, spanyol tudósok szerint azonban a modern ember a neandervölgyi mellett 178 nagytermetű faj kiirtásáért is felelős.
Korábban
A neandervölgyi ember egykoron a modern ember legközelebbi rokonának számított, és megközelítőleg abban az időben halt ki, amikor a Homo sapiens elkezdte meghódítani a világot; ez ahhoz a spekulációhoz vezetett, hogy őseink törölhették el őket a Föld színéről.
Bienvenido Martínez-Navarro és Policarp Hortolà katalán tudósok, a tarragonai Institute of Human Paleoecology and Social Evolution munkatársainak kutatásai szerint a modern ember egész világra kiterjedő migrációja legalább 178 nagytermetű emlős faj, így például a gyapjas mamutok kihalásában játszhatott jelentős szerepet. „A Homo sapiens alapvetően egy világméretű kártékony fajnak tekinthető” – írták a Quaternary International című folyóiratban. „Egyik más faj sem fejlesztett ki az idők során ilyen gyilkos potenciált” – tették hozzá.
Az emberek ma is vadásznak és megeszik a csimpánzokat, gorillákat és az orángutánokat, vagyis az ember legközelebbi élő rokonait, magyarázták a kutatók. Véleményük szerint őseink is ugyanezt tették, s felfalták a Homo neanderthalensis egyedeit, hogy a világméretű expanziós verseny "szorítása" csökkenjen. Arra nézve van fosszilis bizonyíték, hogy neandervölgyi és a modern ember is belekóstolt alkalomadtán fajtársaiba, arra azonban nincs, hogy a másik fajból is lakmároztak volna.
Arra nézve is viszonylag kevés bizonyítékunk van, hogy bármilyen erőszak lehetett a két testvérfaj között, „csupán két-három lehetséges példáról tudunk, amelyek így is eléggé ellentmondásosak, s többféleképpen is lehet értelmezni őket” – mondta Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa a LiveSciencenek. „Nem mondanám, hogy ez az egyik fő érv a neandervölgyi kihalására” – tette hozzá.
Azonban például az iraki Shanidar-barlangban találtak egy megsérült bordát, amit lándzsa okozhatott, a lándzsadobás pedig a szakértők eddigi kutatásai alapján a modern emberhez köthető. „A probléma az, hogy nem tudjuk, voltak-e abban az időben Homo sapiensek a környéken. Akár az is megtörténhetett, hogy egy neandervölgyi magasodott a másik fölé, s valamilyen szúró eszközzel az áldozatba vágott” – mondta Stringer.
A kutatók körében manapság egyre nagyobb kétség merül fel, hogy egyáltalán volt-e a két faj között kapcsolat. Egyes kutatások szerint a neandervölgyiek Európában évezredekkel korábban kihaltak, mint azt eddig gondoltuk, így sohasem keresztezhették az útjuk egymást. „Még ha egy időpontban és helyen éltek is, nem biztos, hogy találkoztak egymással” – mondta Stringer. „Amikor a modern ember kivándorolt Afrikából, kis csoportokban tette mindezt” – tette hozzá a kutató.
A legújabb genetikai bizonyítékok azt mutatják, hogy volt némi keveredés a két csoport között. „Ezek erőszakos összecsapások és békés találkozások is lehettek. Nem tudjuk biztosan” – magyarázta a kutató. Amikor őseink találkozhattak a neandervölgyiekkel, azok már a végnapjaikat számlálták. Genetikai sokszínűségük alapján Szibériától az Ibériai-félszigetig körülbelül 20 ezer egyedük élhetett, ami a mai szabályok szerint veszélyeztetett fajnak minősítené őket.
Stringer véleménye szerint nem valamilyen erőszakos behatás, hanem a gyors klímaváltozás és a mai ember őseivel az erőforrásokért folytatott versenyfutás okozhatta kihalásukat. „Nyugat-Európában rendkívül szeszélyes volt az éghajlat, néha egy évezred alatt, máskor egy évtized alatt változott meg radikálisan a hőmérséklet. Továbbá a modern ember általában ugyanazokra az állatokra vadászott és igyekezett a legjobb területen élni, és teljesen ki van zárva, hogy más fajokat szándékosan likvidált volna csak azért, hogy átvegye a területet, illetve elvegye tőle az ételt” – magyarázta a kutató. „Egy-két erőszakos összecsapásra bizonyára sor kerülhetett, azonban a halálos kimenetelű háború teljesen ki van zárva” – tette hozzá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
