Azonosíthatták a történelem első ismert "szerelemgyerekét"

A modern ember jó negyvenezer évvel ezelőtt érkezett Afrikából az európai kontinensre, ahol már régóta élt a neandervölgyi ember. A Homo sapiens és a Homo neanderthalensis mintegy 15 ezer évig élt egymás mellett, majd a neandervölgyi ember kihalt. A sok évezredes "szomszédság" okán végeláthatatlan vita folyik a kutatók között arról, hogy keveredett-e a modern és a neandervölgyi ember, vagy sem.

Egy 2010-es tanulmány szerint a neandervölgyi emberek génjei mintegy 70 ezer évvel ezelőtt keveredtek először a modern emberével a fajok közötti kereszteződés nyomán valahol a Közel-Kelet térsége közelében. A modern nem-afrikai emberek több genetikai hasonlóságot mutatnak a neandervölgyiekkel, mint az afrikaiak, mintegy alátámasztva azt a feltevést, amely szerint a keveredésre akkor került sor, amikor az első korai emberek elhagyták Afrikát, és megindultak Európa, illetve Ázsia felé.

Ha sikerül a további kutatásokkal igazolni a mostani feltételezést, akkor az Észak-Olaszországban megtalált maradvány lehet az első ismert példája a két faj keresztezésének (hibridizáció). A jelenlegi kutatást egy sziklamenedékben megtalált állkapcson végzik; a leletet Riparo di Mezzenában, a Monti Lessiniben találták meg, és arra az időre datálható, amikor mindkét faj Európában élt – olvasható a PLoS ONE tudományos folyóiratban közölt tanulmányban.

„Az alsó állkapocs morfológiáját elnézve a mezzenai egyed a modern és a neandervölgyi között helyezkedett el” – mondta el Silvana Condemi antropológus, a tanulmány társszerzője; a kutató kollégáival együtt DNS-vizsgálatnak vetette alá a leletet, amelyről háromdimenziós képet készítettek, majd az eredményeket összevetették a Homo sapiens hasonló jellegzetességeivel.

A genetikai elemzés szerint az egyed mitokondriális DNS-e neandervölgyié volt. A mitokondriumok DNS-e csak az anyán keresztül öröklődik, így a szakemberek szerint az anya neandervölgyi volt, aki egy Homo sapiens-szel hált együtt. A kutatók úgy vélekednek, hogy bár a hibridizációra valószínűleg sor került, a neandervölgyi sokáig nem adta fel saját kulturális szokásait. Condemniék szerint az állkapocs is azt jelzi, hogy a neandervölgyit lassan szorította ki a modern ember, előbbi pedig ragaszkodott kulturális identitásához.

A korábbi fosszilis maradványok azt jelzik, hogy a Homo sapiens már 45 ezer éve is élt a dél-olaszországi barlangokban, tehát a modern és a neandervölgyi tehát több ezer éven keresztül ugyanazon a területen osztozkodott. Az érkezőket nem várták tárt karokkal: a kutatók hipotézise szerint a férfiak ugyanis megerőszakolhatták a nőket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai