Restaurálják Zichy Mihály híres festményét
2013. április 17. 13:07 MTI
Restaurátorok dolgoznak Zichy Mihály Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című, 1877-ben készült olajfestményének megújításán. A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő különleges és értékes alkotást várhatóan még az idén Gödöllőre szállítják, ahol a királyi kastély Habsburg-galériájának bevezető termében fogják kiállítani.
Korábban
A hányatott sorsú műkincs restaurálását abból a több mint kétmillió forintból kezdték meg, amelyet a kastélyt működtető gazdasági társaság az elmúlt két évben nyert a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatán – mondta Tüske Boglárka, az intézmény sajtóreferense.
Ebből a pénzből előreláthatólag az ötször három és fél méteres vászon restaurálására futja, az elpusztult díszkeret pótlásához további mintegy félmillió forintra lenne szükség, amit az 1 százalékos adófelajánlásokból, céges támogatásokból, illetve az NKA őszi pályázatán próbálnak megszerezni. Emiatt az is elképzelhető, hogy a Zichy-művet csak jövőre állítják ki Gödöllőn.
Deák Ferenc, "a haza bölcse" 1876 januárjában halt meg, korabeli források szerint holttestét a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. A ravatalnál – a temetés előtt három nappal – megjelent, és koszorút helyezett el Erzsébet királyné, aki térdre ereszkedve imádkozott az elhunyt lelki üdvéért.
Az esemény hírére másnap arról cikkeztek az újságok, hogy ezt a jelenetet jó lenne méltó módon megörökíteni, és Trefort Ágoston akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter Zichy Mihály festőművészt bízta meg egy reprezentatív festmény készítésével. Csakhogy a művész ekkor Párizsban élt, nem volt jelen Deák temetésén sem. Mivel a feladatot mégis a lehető legjobban szerette volna teljesíteni, Budapestre utazott, majd találkozott a királynéval, akiről vázlatot készített és megtekintette a ravatalnál viselt gyászruháját is. A temetkezési társaság újra felépítette az eredeti helyszínen a ravatalt, így örökíthette meg Zichy azt a pillanatot, amikor a királyné elhelyezi a ravatalon a koszorút.

Egy év múlva elkészült a mű, de a királyi udvar némi változtatást kért, ezért a festményt csak 1877 nyarán helyezték el a Nemzeti Múzeum 6. képtári termében (az úgynevezett Habsburg teremben) a kiegyezés folytonosságának jelképeként. Később a Magyar Tudományos Akadémián állították ki, majd a kép eltűnt a nyilvánosság elől. A legutóbbi időkig a Magyar Nemzeti Galéria raktárában őrizték, rossz állapotban, hengerre tekerve. A restaurálást is a galéria szakemberei végzik.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59